Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

VII. Dokumentumok gyűjteménye

18. Magyar Általános Hitelbank, Budapest,

19. Angol Magyar Bank, Budapest,

20. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Budapest,

21. „Hermes” magyar általános váltóüzlet, Budapest - értesiti.

Forrás: MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye közgyűlési jkv. 717/1926. 1926. augusztus 10.

59.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közgyűlésének jegyzőkönyve (Részlet)

Szolnok, 1926. szeptember 5.

Ünnepi közgyűlés. Alexander Imre alispán előterjesztése.

[-]

Főméltóságu Kormányzó Ur! Méltóságos Főispán Ur!

Tekintetes Törvényhatósági Bizottság!

1876. évi junius 19-én nyert szentesítést az 1876. évi XXIII. t. c., amely kimondotta, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakítandó s ezt képezi:

a) a Jászság,

b) a Nagykunság,

c) Heves és Külső Szolnok megyéknek a Tisza folyó bal partján fekvő területe, kivévén az egri Törvényszékhez tartozó Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörvény, Tiszaszőllős, Tiszaőrs, és Nagyiván községeket, melyek Heves megyében meghagyatnak, továbbá a Tisza jobb partján Pély község határától délre fekvő része és Pest-Pilis-Solt Kiskun megyéből Jánoshida község. Az uj vármegye székhelye Szolnok város lett.

Az alakuló közgyűlés 1876. évi szeptember 4-én tartatott s igy Isten kegyelmével elértük a vármegye fennállásának 50 éves évfordulóját.

Bár 50 esztendő a vármegyék életében rövid idő, mégis arra való tekintettel, hogy a vármegyénkben egyesitett részek nemcsak igen régi történeti múlttal, hanem sok tekintetben egyedül álló és különleges közjogi helyzettel és berendezésekkel bírtak, véleményem szerint ez a félszázados jubileum olyan jelentékeny esemény, amely mellett a vármegye közönsége nem mehet el anélkül, hogy azt méltó módon meg ne ünnepelje.

389