Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

VII. Dokumentumok gyűjteménye

vizsgálat eredményéről a következőkben van szerencsém tiszteletteljes jelentésemet megtenni.

Az 1876. évben alakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye levéltára két részből, u.m. az ezen évben megszüntetett illetve vármegyévé átalakított Jászkun kerületek levéltári anyagából s az 1876. évtől kezdődő vármegyei levéltári anyagból áll. (A vármegye alakulásakor hozzácsatolt volt Külső Szolnok vármegye levéltári anyagát Heves vármegye nem adta át a vármegyének.)

A volt Jász-kun kerületek említett levéltári anyaga - eltekintve 27 drb. középkori oklevéltől, amelyeknek legrégebbike 1323-ból való, valamint 5 drb. XVII. századi címeres nemeslevéltől - 1713. évvel kezdődik s kezelhetése szerint 3 részre : a., 1713-1849; b., 1850-1867 és c., 1867-1876. évi anyagra oszlik. Tekintve a volt Jász-kun kerületek lakóinak a többi vármegye lakóiétól eltérő, több-kevesebb módosítással 1848- illetve 1876-ig élvezett kiváltságait, az itt dívott jogszokásokat stb., e levéltári anyag különösen érdekesnek s így értékesnek is mondható.

E levéltár jelenleg a következő módon van elhelyezve:

A régebbi, tehát a volt Jász-kun kerületi anyag a vármegye levéltári tisztviselőinek közös irodahelyisége mellett levő 2 nagy - levéltár céljaira egyébként kitünően megfelelő (padlós, száraz, világos és szellőztethető!) - teremben van elhelyezve, de időrend és összefüggés nélkül, úgy, hogy még az áttekintés sem lehetséges, annál kevésbbé az iratok osztályozása s részletes jegyzékbe vétele időrendben, tárgyak vagy alosztályok szerint: - közigazgatási és közgyűlési iratok; polgári és büntető periratok; összeírások; nemesi iratok; adó- birtokrendezési ügyek stb. stb. - a csomók számának feltüntetésével.

Ugyané két teremben, a padlón, mindenféle más, első sorban az absolut korból való iratok is fel vannak halmozva, csomókban, rendszertelenül. Ugyancsak könyvek, ládák, - köztük magán-családi levéltári letét is; - Képek, egyesek keret nélkül, széthasogatva; majd ismét üres képkeretek s egyéb holmi teszik lehetetlenné, hogy az ember a levéltár állványaihoz hozzáférhessen. Közben szekrények állnak, telve régebbi s újabb anyakönyvi másodpéldányokkal; könyvekkel (a vármegye szakkönyvei, de közöttük számos szépirodalmi könyv is). Ugyancsak itt vannak egy külön szekrényben, a vármegye vizikönyvei, a hozzájuk tartozó iratárral.

E rendszertelen elhelyezés okát kérdezvén, azt a felvilágosítást kaptam, hogy a proletár-diktatúra alatt az iratok legnagyobb része, összehányva, a vármegyeház két másik, külön termében volt elhelyezve s a vármegyeházának a diktatúra leveretése utáni újabb berendezése alkalmával kerültek a mai helyükre s minthogy más helyiség nem állt rendelkezésre, ide kellett mindent behordaniok s innen ered a mostani rendszertelen elhelyezés és túlzsúfoltság is.

382