Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

VII. Dokumentumok gyűjteménye

iránt némileg onnan is származik, hogy például a hivatalokhoz programm szerüleg kivánt előszobák egy-egy utczai ablak tengelyt foglalnak el. Megjegyzendő továbbá, hogy a kis tanácskozási termek másodrangu világítással bírnak, a mi semmi esetre sem kívánatos, hogy pl. a várnagy lakása - mondhatni lehetetlen - hogy a levéltár elhelyezése és kiterjedése egyébiránt meg nem felelő, hogy a mérnöki hivatalba csak a kapus lakásán vagy páholyán keresztül lehet jutni, stb. az istállók itt a pincze sorba osztván, a mi ugyan szintén programm ellenes, de minden esetre még is helyesebb, mint az imént tárgyalt tervekben a földszinti istállók. A homlokzat csinos, finom részletekkel bir, de nem fejezi ki eléggé a középületet, s különösen feltűnő abban, hogy a közép és sarok szökellések közti részekbe csak egy-egy tengely van elhelyezve, a mi bántólag hat az avatott szemre. A hivatalos helyiségek s a lakások beosztása azonban, kényelmi s alkalmassági szempontból (kivéve a kis termeket) igen sikerültnek mondható, miért is e tervezet tagadhatatlanul figyelemre méltó helyet foglal el társai között.

VII. Jelige: „Az alkotmány védbástyája.”

Jelen terv már első pillanatra két tekintetnél fogva kiválik társai közül, 1-ör hogy a főutczai homlok vonalát épen az utca természetes szabályozási irányához mérten szabályozza, s igy a főszárnyát egy középülethez méltó módon való megoldatásra képesíti. 2-or hogy az istállókat - számba vehető társai közül egyedül helyezi el - a programm határozott követeléséhez képest - külön melléképületben, sőt a mi czélszerűség szempontjából még helyesebb, külön udvarban is. - Járul még ehhez a jelen tervezet előnyére: hogy az épület homlokzata középületi jellegét sőt jellemző voltát, komolyságát s egyszerűen nagyszerűségét tekintve minden társát határozottan és messze túlszárnyalja, s e tekintetben talán egyedül kívánni való, hogy a homlokzat szin díszítményei elhagyassanak, s a főkapu jobb aránya az által, hogy kissé magasabbra vétessék, helyre állitassék, mivel jelen alakjában magasságához képest kissé széles. E pontra nézve megjegyzendő még, hogy fölötte kár, miszerint tervező az épület hátulsó részének rajzát nem csatolta tervezetéhez, miután az az alaprajzokból következteve, festőién szép csoportozatot igér. A mi alaprajzi beosztását illeti, az mind műszaki, mind művészeti szempontból elismerést érdemel. Különösen kitűnő a nagyterem (melynek belső határa arányainál fogva a legszebbnek ígérkezik) e mellett a kistermek, ezekből nyilólag a fő és alispánok lakosztályainak, s a csarnok és főlépcsőnek dispositiója, valamint az egész alaprajz átlátszó rendszeres és szabályszerű beosztása. A beosztás részletei azonban itt sincsenek fogyatkozások nélkül, kiemelendőnek tartjuk ezek közül, hogy az árvaszéki tanácsszobának kiterjedése, sem a programm

306