Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878

megszerzése tűnt.58 Mindemellett „a szóban forgó épület lehető gyors felemelése” érdekében Szolnok város képviselőtestülete hajlandónak mutatkozott a porta jobb oldalán húzódó utca átengedésére is.59 Ezekkel a kiegészítésekkel, a megyeháza megépítésére rendelkezésre álló terület nagysága már megközelítette az 1.400 négyszögölet.60 Végül az építkezés céljára igénybe vett terület 1.318 négyszögölet tett ki, amely a következő ingatlanokból tevődött össze: a 4304. számú szolnoki telekkönyvi jegyzőkönyv alapján a 404- es helyrajzi számú telek, a Zöldfa vendéglő 936 négyszögöles portája adta a terület döntő részét, s ezt egészítette ki a 403/b, a 396/b, valamint a 397/a helyrajzi számú telkek együttesen 382 négyszögöles területe.61 S bár a Zöldfa vendéglő telkének tényleges, telekkönyvi bejegyzéssel szentesített megye általi tulajdonba vétele az épület felépítése utáni időkre is áthúzódott - ugyanis mint az átadáskor kiderült a telekre korábbi tartozások voltak bejegyezve - az építkezés előkészítése 1876 végén megindulhatott.62

Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 2/1877. In: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Hivatalos Közleményei, 1877. 11. szám. 1876. ápr. 6.

MNL JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 16. Scheftsik István polgármester levele Sipos Orbán alispánhoz. Szolnok, 1877. márc. 18. Vö.: MNL JNSZML Szolnok város Közgyűlési jkv. 1877. 2473/1877. 1877. márc. 17.

MNL JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 16. Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnokon építendő székházának helyzetrajza. 1877. április.

MNL JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 16. A pontos telekkimutatás a terület átadásának telekkönyvi bejegyzéséhez szükségeltetett, s az adatokat a megyei főügyész Hajdú Sándor alispánhoz írt levele tartalmazza. Vö.: Berky József megyei főügyész levele Hajdú Sándor alispánhoz. Szolnok, 1891. október 14.

FÜLÖPT. 2009/a. 165-170. p.

23