Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878
sem.35 Látva a szolnoki városatyák egységes elhatározását, s megbizonyosodva arról, hogy „a hozandó - bár nagy - áldozat elviselésére minden érdekeltben teljes a készség”, Heves megye főügyésze a felajánlást később megtérülő „hasznos befektetésnek” tekintve, kész volt támogatni Szolnokot célja elérése érdekében.36 Ennek tükrében született meg az az átadási okirat, amelyben Scheftsik István, Szolnok polgármestere, a település jogi képviselőjeként a város tulajdonát képező Zöldfa vendéglő telkét térítésmentesen örök tulajdonul átadta.37 A későbbi események igazolták, hogy a rendkívüli közgyűlésen Szolnok város képviselőtestülete nagyfokú politikai érettségről és áldozatvállalásra kész, előrelátó gondolkodásról tett tanúbizonyságot. Az értékes belvárosi telek, az építési költségekhez való tekintélyes hozzájárulás, az egyévi közmunka felajánlás, illetve a megyei hivatalok ideiglenes elhelyezésének vállalása együttesen már felülmúlhatatlannak bizonyult a rivális települések részéről. Amikor az országgyűlésben 1876. tavaszán megkezdődtek a területrendezési törvény utolsó vitái, Szolnok már nemcsak reménykedhetett abban, hogy megyeszékhellyé válik. Persze a komoly adósságokkal terhelt és be nem hajtott pótadóktól hiányos városi költségvetés számára nem jelentett egyszerű feladatot a megígért pénz előteremtése. Jóllehet két szolnoki székhelyű pénzintézet, a Külső Szolnok Megyei-, illetve Tiszavidéki Hitelintézet és Takarékpénztár a polgármestert nyilatkozatban biztosította, hogy a székházépítésre felajánlott 30 ezer forintot bármikor kész átadni.38 Ennek ellenére a városi képviselőtestület folyamatosan - külön bizottság életre hívásával - kereste annak lehetőségét is, hogy miként juthatna a piaci kamatoknál kedvezőbb feltételekkel a szükséges összeghez. így merült fel, hogy a kölcsön visszafizetés idejére a város külön községi pótadót vessen ki, vagy a megye által jóváhagyott épületek eladásából származó bevételek átcsoportosításával, esetleg városi javak bérbe adásával próbálja meg előteremteni.39 S bár a város költségvetését hosszú éveken keresztül terhelte e nagyvonalú, komoly anyagi elköteleződést is jelentő felajánlás, a döntés minden bizonnyal rendkívül sokat nyomott a latban a megyeszékhely kijelölésekor. MNL JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 16. Heves és Külső-Szolnok vármegye Közgyűlési jkv. kivonat. 156/XIV./1876. 1876. jún. 12. Uo. MNL JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 16. Szolnok város telekátadási okirata. Szolnok, 1876. júl. 11. 39 MNL JNSZML Szolnok város Közgyűlési jkv. 75/1876. 1876. jún. 24. Uo. 17
