Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878

1876 tavaszán felgyorsultak az események, márciusban a kormány az országgyűlés elé terjesztette a területrendezési törvényt, s megkezdődött az új közigazgatási rendszer végleges formába öntése. A megyék kialakításának újraaktualizált kérdése újult erővel vetette fel a megyeszékhely hollétének dilemmáját, mindez pedig törvényszerűen vezetett a lobbytevékenység felerősödéséhez. Ebben a küzdelemben Szolnok városát azonban már egy új polgármester, a város legjelentősebb vállalkozójának számító Scheftsik István képviselte.28 Az új polgármester a megyeszékhely-szerepkör megszerzése érdekében - az országgyűlési képviselők mozgósításával és a leendő megyeháza építési telkének felajánlásával - döntően elődje, Hubay Ferenc koncepcióját követte.

1.2. „Megyei székház az úgynevezett Zöldfa vendéglő telkén”

Szolnok történelmi központjában, a Tisza-híd lábától alig kétköznyi távolságra állt egykoron a megyei székház építésének helyszínéül felajánlott, mintegy 1.000 négyszögöles portán lévő Zöldfa vendéglő. Maga a porta belvárosi elhelyezkedése, átkelőhely melletti fekvése és hatalmas területe alapján minden bizonnyal a korabeli Szolnok egyik legértékesebb telekingatlanának számított. A rajta lévő kocsma épület pedig - a működtetés haszonbérlete révén - hosszú évtizedek óta a város bevételeit gyarapította. A Zöldfa fogadó - más kocsmákhoz, s így az attól nem messze lévő, az egykori piactéren található Fehérló vendéglőhöz hasonlóan - a város azon javadalmai közé tartozott, amelyeket a közgyűlés általában egyéves időtartamra, árverés útján adott haszonbérbe helyi vendéglős vállalkozóknak.29 A korabeli Szolnok két legértékesebb haszonbérletének a Fehérló és a Zöldfa vendéglő számított, mely előbbiért 1.666 forintot, míg utóbbiért 506 forintot volt hajlandó a bérlő fizetni az 1867-es esztendőre.30 A Zöldfa vendéglő haszonbérleti jogát a

A felvidéki származású Scheftsik Istvánt 1876. február 27-én választották meg Szolnok polgármesterévé, két alkalommal is, 1876-1878 és 1880-1883 között töltötte be ezt a tisztséget. Polgármestersége egybeesett a település 19. század végi dinamikus fejlődésének időszakával, részben nevéhez fűződik az a siker is, hogy Szolnokot 1876- ban Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyévé tették meg. Vö.: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. (Szerk.: Scheftsik György) Pécs, 1935. 333-334. p. CSEH Géza: Három nemzedék. Adatok a szolnoki Scheftsik család múltjából. In: ZOUNUK 21. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve (Szerk.: Zádorné Zsoldos Mária) Szolnok, 2006. 81-118. p. és 87. p.

Vö.: MNL JNSZML Szolnok város Közgyűlési jkv. 1863-1866. (sérült, hiányos)

137/1866. 1866. okt. 23.

MNL JNSZML Szolnok város Közgyűlési jkv. 1863-1866. (sérült, hiányos) 144/1866.

1866. dec. 17.

15