Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
V. A megyeháza és a megyei közigazgatás története 1950 és 1990 között
osztály irodáit a megyeháza épületében a földszinten a 12, 13 illetve a 16-21—ig terjedő szobákban alakították ki. A kezdeti létszám 26 fő. 9. Oktatási és népművelési osztály. A megyei székházban a földszinten a 24, 28, 30, 36. sz. helyiségekben került elhelyezésre. Egyébként ezekben a helyiségekben a vármegyei levéltár iratait tárolták. A levéltár iratait ekkor átszállították a pénzügyigazgatóság épületébe, a felszabadult szobákat pedig átalakították az osztály 47 dolgozója számára. 10. Közegészségügyi és népjóléti osztály. Az alispáni hivatal népjóléti és kulturális csoportjának, a tiszti főorvosi hivatalnak, a megyei árvaszéknek és a szociális felügyelőségnek a feladatait vette át. Az osztály 15 dolgozója a megyeháza emeletén, a 4-9. sz. helyiségekben, összesen 6 irodában kezdte meg tevékenységét. 11. Munkaerőgazdálkodási csoport. A székház földszintjén, a 33, 34. sz. helyiségekben helyezték el az itt dolgozó 6 embert. Az osztályok megszervezését követően az osztályvezetők átvették a hatáskörükbe utalt ügyekre vonatkozó iktatólapokat, az elintézett és irattárba helyezett iratokat és jegyzőkönyvben rögzítették azon ügyeket, amelyek később kerültek az osztályokhoz. A megyei tanács és a végrehajtó bizottság megalakulásáig az osztályok kiadott iratait még az alispán írta alá. A tanács, illetve a végrehajtó bizottság megalakulását követően azonban már az osztályvezetők írták alá az osztályuk által kiadott ügyiratokat. A beérkező ügyiratokat a végrehajtó bizottság titkársága osztotta szét az egyes osztályoknak. Az iratokat azután a titkárság és az osztályok külön-külön iktatták. A kimenő levelek postázása központilag, a titkárságon keresztül történt. Az első tanácstörvény alapján a tanács és a vb szerepkörében a vb rendelkezett nagyobb jelentőséggel, mert a szabályozás szerint, a tanácsülések szüneteiben a vb hozhatott a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben is döntést. Ez az általános helyettesítő jogkör a túlzott decentralizálás következménye, mert az országos hatóságok, minisztériumok így akarták elérni a szakirányítás hatékonyságának érvényesülését. Ez abból adódott, hogy a tanács kettős alárendeltségben működött, hiszen egyrészt az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, majd rövid ideig a Belügyminisztérium gyakorolta a főfelügyeletet a megyei tanácsok munkája felett. A vb pedig elvileg a tanácsnak, illetve a főfelügyeletet ellátó szerveknek volt alárendelve. Az 1950. július 3-án tartott vb ülésen már a következőket jelentette Polónyi Szűcs Antal: „A székház épületében végleges elhelyezést nyertek a pénzügyi, 155
