Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
IV. Az 1956-os forradalom eseményei és a hatalmi restauráció a megyeházán
Polónyi Szűcs Lajos kormányösszekötőt bízták meg, aki adott körülmények között viszonylag türelmes és kompromisszumra kész kommunista vezetőnek tűnt. Kálmán István, az MSZMP Szolnok Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának nevezett párt vb elnöke, Polónyi Szűcs Lajos egyetértésével decemberben 16 funkcionárius nevét jelentette meg a Tiszavidék c. lapban, és mint sztálinistáknak, végleges távozásukat javasolta a hatalomból. Ragó Antal, a január közepén kinevezett új kormányösszekötő azonban egyezkedés helyett, már kezdettől fogva az erőszak érvényesülését támogatta. Elődjével, a sokkal műveltebb Polónyi Szűcs Lajossal ellentétben, a forradalomban részt vett funkcionáriusok eltávolítását sürgette, és ideológiai-kulturális kérdésekben is nagyon merev álláspontot képviselt. Egyik későbbi pártbizottsági felszólalásában a Szigligeti Színház művészeit csepűrágóknak nevezte, akik „nagyon hőbörögtek az ellenforradalom alatt és nagy előszeretettel játszották a Bánk bánt, ahelyett, hogy a szovjet irodalom termékeit vitték volna színpadra ”.472 A kormány az ellenállás fokozatos felszámolása érdekében nem véletlenül delegálta helyi származású összekötőit, előbb a rugalmasabb és műveltebb Polónyi Szűcsöt, majd a „balos” Ragót, az egykori fatelepi munkást Szolnok megyébe. A megyei tanács végrehajtó bizottságának 1957. január 21-i ülésén a forradalom időszakában lemondatott Juhász Imréné vb-elnök és Zsemlye Ferenc vb-elnökhelyettes visszahívásáról hoztak határozatot, vagyis jóváhagyták eltávolításukat az apparátus éléről. Március 12-én új döntést hoztak és Zsemlyét visszahelyezték korábbi funkciójába. Juhászné vb-elnöki státuszának visszaállítását is kezdeményezték, ám megromlott egészségi állapotára és családi körülményeire hivatkozva maga kérte, hogy tekintsenek el ettől.473 A levéltári dokumentumokból nem derül ki a szélsőségesen balos nézeteiről ismert Juhász Imréné döntésének oka. Sértette talán az önérzetét, hogy éppen azok akarták funkciójába visszahelyeztetni, akik nem sokkal előbb még visszahívását hagyták jóvá? Vagy inkább a február közepén történt ügyészi kinevezése miatt nem vállalta a megyei tanács elnökségét újra? Ugyanis mint járási, majd júliustól megyei ügyész a forradalom résztvevőivel szemben könyörtelen fellépést tanúsított. Juhászné országgyűlési képviselői mandátumát továbbra is megőrizte. Az 1957. június 3-án elhangzott parlamenti hozzászólásában az ügyészek és bírák liberalizmusát példákkal alátámasztva 473 MNL JNSZML XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 6. ő. e. MNL JNSZML XXIII. 2. 1957. jan. 29-i vb-ülés 31/7/ sz. hat.; 1957. márc. 12-i vb- ülés 59. sz. hat.. - XXIII. 1. a. 1957. márc. 29-i tanácsülés 3. sz. hat. 149
