Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
IV. Az 1956-os forradalom eseményei és a hatalmi restauráció a megyeházán
Tiszafüredi járásban, Karcagon és a Jászságban lezajlott eseményekre a megyei munkástanácsnak gyakorlatilag nem volt befolyása. Maga a testület - elnevezése ellenére - inkább tekinthető városi, mint megyei csúcsszervnek. A Szolnoki Városi Tanácson október 28-án alakult tíztagú forradalmi tanácsnak politikai hatásköre nem volt, csupán élelmezésügyi, lakásügyi, egészségügyi stb. kérdésekkel foglalkozott.465 Jászberénnyel, Szolnok megye második legnagyobb városával a megyei munkástanácsnak szinte alig volt kapcsolata.466 A Szolnoktól távoli Tiszafüred ugyancsak más megyékkel (Borsoddal és Hevessel) keresett összeköttetést. Történtek ugyan próbálkozások a vidék bevonására a megyei forradalmi munkástanács munkájába, de a tényleges együttműködés a rossz közlekedési és közbiztonsági viszonyok, továbbá az idő rövidsége miatt nem alakulhatott ki. Abból a célból, hogy a Szolnok megyei forradalmi szervek működését összehangolják és egységes irányítás alá helyezzék, a megyei munkástanács november 6-ra tanácskozásra hívta meg a hét járás és hét város küldötteit. A közlemény értelmében minden járásnak és városnak két-két megbízottat kellett volna a megyei forradalmi munkástanácsba delegálni, akik a testület teljes jogú tagjai lettek volna, tanácskozási és szavazati joggal. A megyei munkástanács intéző bizottságának mind a 20 tagja szolnoki lakos volt és csak funkciójuk révén láttak el néhányan formálisan megyei hatáskört.467 Az értekezletre a november 4-én bekövetkezett események miatt már nem kerülhetett sor. A megyei forradalmi munkástanács külső, megyén kívüli kapcsolatait is inkább a passzivitás jellemezte. A más megyékből érkezett meghívásokat elfogadták és küldöttjeik felkeresték a győri és miskolci forradalmi központokat.468 Egy esetben, november 3-án délután háromtagú, lengyel, német és francia újságírókból álló csoport érkezett a Tisza-parti városba. Az újságírók meggyőződtek arról, hogy Szolnokot szovjet alakulatok vették körül és a Kilián repülőtiszti iskola repülőterét is szovjet páncélosok tartják sakkban. Hosszasan elbeszélgettek a megyei munkástanács tagjaival, akiktől többek között megkérdezték, hogy milyen politikai elképzeléseik vannak a jövőre vonatkozóan. „A forradalmi munkástanács tagjai egyöntetűen azt a válaszJ 465 466 ABTL V-150376/. JÁROMI József: Vihar a városban. A forradalom és szabadságharc napjai Jászberényben 1956-ban Jászberény, 1995. 79. p. 468 MNL PML XXV. 2/b. B. 1912/1956. Kocsár-interjú, OH A 373. 147
