Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
IV. Az 1956-os forradalom eseményei és a hatalmi restauráció a megyeházán
munkástanácsok működését, amit Kádár János, az MDP új első titkára 26-án délután 16 óra 30 perckor jelentett be a Kossuth rádióban.454 Ám Szolnokon ekkorra már nemcsak az üzemi munkástanácsok, hanem a városi munkástanács is megalakult. A rádiónyilatkozat csak mintegy utólag legitimálta a megválasztott munkástanács működését. A szolnoki munkástanács megválasztásán néhány vidéki küldött is részt vett és a megalakult intéző bizottság tagjai közül egyesek foglalkozásuk révén megyei hatáskört láttak el (megyei kórház, megyei rendőrkapitányság, megyei bíróság és a megyei tanács alkalmazottai). Ezért már a megalakuláskor felvetődött, hogy a testület ne városi, hanem megyei munkástanács legyen. Másnap, október 27-én hivatalosan is felvették a Szolnok Megyei Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonatanács nevet, és a testület hatáskörét az egész megyére kiterjesztették.455 Az 1956-os forradalom megyei csúcsszervei csak néhány esetben használták a munkástanács elnevezést (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár megyében alakultak meg hasonló néven a megyei forradalmi tanácsok).456 A szolnoki névválasztásra feltehetően a Borsod megyei példa alapján került sor, de a testület tagjai baloldali elkötelezettségüket is hangsúlyozni kívánták ezzel. Kablay Lajos alezredes, szolnoki helyőrségparancsnok az október 27-i ülésen többször is hangoztatta, hogy „munkástanács vagyunk, tehát nem forradalmi tanács”,457 ennek ellenére a forradalmi jelző használatban maradt. A tanács személyi összetétele lényegében nem változott a forradalom napjaiban, csupán egyetlen intéző bizottsági tag jelentette be, hogy nem kíván tovább részt venni a testület munkájában. A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács belső egysége mégsem volt teljes. A szolnoki egyetemisták már az október 26-i választáson kifogásolták, hogy sajtó- és rádióbiztosnak Kocsár József tanársegéden kívül, a kommunista Gerencsér Miklóst is megválasztották, aki pedig, újságíróként szakmailag nélkülözhetetlennek tűnt a mérnöki végzettségű Kocsár mellett.458 GOSZTONYI, Peter: Der Ungarische Volksaufstand in Augenzeugenberichten. München, Deutscher Taschenbuch Verlag, 1981. 241. p. MNL PML XXV. 2/b. B. 1912/1957. MOLNÁR János: A politikai struktúra változásai 1956 őszén Magyarországon. In: Párttörténeti Közlemények, 1988. 102. p. 458 MNL JNSZML XXXV. 61. f. 8. fcs. 1956. 3. ő. e. MNL PML XXV. 2/b. B. 1912/1957. 143
