Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
III. A megyeháza és a megye közigazgatása a második világháború után a tanácsrendszer bevezetéséig
főispáni székben Juhász Imréné sz. Gonda Zsuzsa lett, kinek személyében az ország második női főispánját köszönthette a megye közönsége.447 Bár elődjéhez hasonlóan Juhászné is alacsony sorból származó gazdasági cseléd volt, személyisége sokkal „kezelhetőbbnek” tűnt Rákosiék számára. Elkötelezett kommunistaként 1945 elején önként jelentkezett fegyveres szolgálatra a német hadsereggel szemben, igaz, bevetésére végül is nem került sor. Hazatérve Mezőtúrra politikai nyomozó lett, segítette a párt agitációs munkáját, majd a kommunisták erős befolyása alatt működő egyik tömegszervezet, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége országos szervezőtitkárává választották. A főispáni kinevezés természetesen őt is teljesen váratlanul és felkészületlenül érte. Bár tisztában volt vele, hogy a közigazgatáshoz egyáltalán nem ért, megfelelő iskolai végzettsége sincsen, mégis engedett a rábeszélésnek, mert mint mondta: „...a párt utasítása számomra parancs. Meg is magyarázták az elvtársak, hogy miért kell ennek úgy lennie: A régi közigazgatási apparátusra nem lehet támaszkodni és itt most elsősorban a politikai megbízhatóság a lényeg. Majd tanulok, belejövök és majd segítenek. ”448 Beiktatására az 1949. január 23-án megrendezett díszközgyűlésen került sor. Működésében, ahogy az várható volt, mindenben mereven kiszolgálta a felsőbb pártszervek elvárásait. így például beiktatása után szinte azonnal erélyesen fellépett a kulákság zsírbeszolgáltatása és a feketevágások leleplezése érdekében.449 Az évek során saját továbbképzéséről sem feledkezett meg, ám ennek módja és mikéntje szintén sokat elárul a beköszöntött új korszak szellemiségéről. 1951 és 1956 között ugyanis három elemivel a háta mögött egyből jogi doktorátust szerzett az ELTE levelező hallgatójaként. A Horváth Pált kis kihagyással váltó Kulcsár Jenő alispán 1949 első negyedévi jelentése már a népi demokrácia erejét magasztalva számolt be a Magyar Függetlenségi Népfront megalakulásáról, mely szorosan és fegyelmezetten összefogta a „demokratikus erőket” és kiküszöbölte a „rosszemlékű pártversengést”.450 A gyakorlatban ez a demokratikus közélet teljes felszámolását, központosított pártállami diktatúrát jelentett, melyben a népfront 447 Az első Berki Mihályné, Zemplén vármegye főispánja volt. 448 Harcainkra emlékezünk. (Szerk.: Győri Tibor) Szolnok, 1975. 209. p. 450 Uo. MNL JNSZML KL-es ir. JNSZ vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése. Szolnok, 1949. márc. 21. 138
