Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878

megteremtése volt.8 A megyei törvényhatóságok működésének szabályozása és az alsó fokú (községi) közigazgatási egységek feladatainak rögzítése már az 1870-es évek elején a törvényhozás elé került, de a folyamat lezárását jelentő, a törvényhatóságok területének rendezését szentesítő jogszabályt az országgyűlés csak az évtized közepén tűzhette napirendre.9 Hosszú út vezetett tehát odáig, amíg az Alföld közepén fekvő megye határai végérvényesen kijelöltettek; a törvényhatóságok rendezésének megkezdésekor ugyanis még nem lehetett pontosan tudni, mely településeket, s milyen központtal olvasztanak majd egybe a döntéshozók. Nem ígérkezett könnyű feladatnak a történelmi kiváltságokkal rendelkező, több területi egységből álló, s a Tisza által is kettéválasztott Jászkun Kerület új megyei szerkezetbe történő beillesztése, de hasonlóan nagy problémát okozott a változatos (politikai, választási, törvénykezési, pénzügyi, oktatási, honvédségi, postai, stb.) területi elkülönülésekből eredő anomáliák, visszásságok megszüntetése, összességében az arányosabb területi, lakosságszámbeli, s ebből eredő adózási eloszlás megteremtése.10

1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok megyét - éveken át tartó politikai küzdelmek során - a volt Jászkun Kerület jászsági és nagykunsági helységeiből, valamint Heves és Külső-Szolnok vármegye Tisza-menti településeiből alakították ki. A megye egyik alapját jelentő Jászkun Kerület történelmi autonómiájának és évszázados privilégiumainak megszüntetése az 1860-as évek végén és az 1870- es évek első felében a jogszolgáltatás reformjával, a közigazgatás egységesítésével, majd a községi önkormányzatok átalakításával fokozatosan következett be.11 1873. május 15-től a Kerület élére Kiss Miklós személyében új főkapitányt neveztek ki, majd a folyamat zárásaként ugyanebben az esztendőben megkezdődött a törvényhatóságok területi rendezése, az új megyehatárok kijelölése. 1873 és 1876 között egymás után láttak napvilágot azok a különböző megyetervek, amelyekben a történelmileg egymásba ékelődött, eltérő közjogi helyzetű önkormányzatok partikuláris érdekei fogalmazódtak meg.12 Gróf Szapáry Gyula belügyminiszter 1873. december

A megye megalakulását feldolgozó monográfia ezt a folyamatot részletesen bemutatja.

SERES Péterné: Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakítása. Levéltári Füzetek 2. Szolnok

Megyei Levéltár. Szolnok, 1975. 69. p.

9 SERES Péterné 1975. 7-26. p.

10 BÁNKINÉ Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745-1876. A Jász-NagykunSzolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 226. p.

11 BÁNKINÉ Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia. Szeged, 2005. 264-267. p.

12 BÁNKINÉ 1995. 227. p.

11