Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
III. A megyeháza és a megye közigazgatása a második világháború után a tanácsrendszer bevezetéséig
papírosokká avanzsáltak, attól függően, hogy kinek a kezébe, fennhatósága alá kerültek. A szovjet csapatok közeledtének hírére - más települések példáját követve - Szolnok városát 1944. október 8-án ürítették ki.422 A város és a megye menekülő vezetői a hivatalok mozdítható felszereléseit, az ügyintézéshez használt iratokat, irodai felszereléseket423 és természetesen a pénztárakban őrzött értékeket is előbb Jászberénybe, majd onnan az esztergomi vármegyeházára szállíttatták, hogy ott biztonságba helyezzék. Közel fél év elteltével, 1945 tavaszán Komárom-Esztergom vármegye alispánja arról tájékoztatta szolnoki kollégáját, hogy az esztergomi vármegyeháza az orosz, német, majd ismét orosz katonai parancsnokságok elhelyezésére szolgált, ahova még neki sem állt módjában hivatalaival visszaköltözni. A katonai megszállás során pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye odaszállított iratanyaga jórészt megsemmisült, míg az írógépeket a német katonai szervek vették igénybe és szállították el.424 Hasonlós sors jutott a vármegye levéltárának legértékesebb, XIV-XVI. századi okleveleinek is, melyeket légoltalmi szempontból biztonságos helyre még a háború folyamán Jászapátiba, az ottani főszolgabírói hivatalba szállítottak. A község kiürítésekor ezeket is tovább szállították Nagyigmándra (szintén Komárom-Esztergom vm.), ahol a harcok során elpusztultak, illetve elő soha többet nem kerültek.425 A szolnoki vármegyeházán maradt levéltári források sem vészelték át sértetlenül a háború átvonulását. Mivel Budapest ostromának ideje alatt Szolnokból kórházváros lett, a legtöbb középületet, köztük a vármegyeházát is ideiglenes kórházként használták, folyosóikon, termeikben sebesült szovjet katonákat helyeztek el. Ez azzal járt, hogy a még hátramaradt és feleslegesnek, vagy útban lévőnek talált valamennyi bútor, szakkönyv és egyéb felszerelés megsemmisült. Az, hogy a teljes levéltári iratanyag nem jutott erre a sorsra a kórház parancsnokának volt köszönhető, aki azokat a termeket, ahol az 1867 előtti iratok és az anyakönyvi másodpéldányok, egyesületi alapszabályok voltak, különleges védelem alá helyezte.426 Azonban a XX. századi 422 MNL JNSZML Alispáni iratok 1981/1946. 423 MNL JNSZML Alispáni iratok 8343/1946. A vármegyeházáról pl. 40 db írógépet és 1 számológépet. 424 Uo. MNL JNSZML Levéltár történetével kapcsolatos iratok gyűjteménye, Szedő Antal vm. főievéltárnok jelentése. Szolnok, 1948. júl. 6. 426 Uo. 130
