Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
39 vállalkozó adott árajánlatot.408 Az április 11-i rendkívüli közgyűlésen a kivitelezési munkálatokra - az építési bizottság és a kisgyűlés javaslata alapján - a megye számára „költség és megbízhatóság tekintetében” legelőnyösebb árajánlatokat fogadták el. Ennek értelmében az építkezés munkáit 184.091 pengő 55 filléres vállalati összeg mellett, Nagy Sándor szolnoki építőmesternek adták vállalkozásba, míg a vízvezeték és csatornázási munkákat 15.251 pengő 10 filléres vállalati összeggel a Jancsó-féle, ugyancsak szolnoki műszaki üzem, a villanyszerelési kivitelezést pedig 3.890 pengő 64 filléres összeggel Szathmáry István, szintén szolnoki vállalkozó nyerte el.409 Úgy tűnik, hogy az elmélyülő gazdasági válság következményeitől szenvedő megyeszékhely vállalkozói, iparosai számára a vármegyeháza kibővítési munkálatai szociális és megélhetési szempontból is kiemelkedő jelentőségűnek mutatkoztak. A helyi sajtó külön vezércikkben számolt be a szolnoki iparosok versenytárgyaláson elért sikeréről.410 A megyeháza-bővítés kivitelezési munkálatainál azért is vált különösen fontossá, hogy az építkezést helyi vállalkozók végezzék, mert az 1930-as esztendőben az építőipart is sújtó recesszió a szolnoki építkezések szinte teljes leállását idézte elő. 1930. április 13-án a „Szolnoki Újság” szerkesztője ezért számolt be nagy lelkesedéssel egy külön vezércikkben a törvényhatósági bizottság döntéséről: „Helybeli vállalkozók kapták meg a vármegyeház kibővítési munkálatait. ”.411 A tervek elkészítése és a vállalati szerződések megkötése után 1930 tavaszán megkezdődtek az előkészítési és építési munkálatok. Alexander Imre alispán, a vármegye képviseletében a kivitelezést végző vállalkozókkal 1930. április 10- én írta alá az építési szerződéseket.412 Ekkor már nyoma sem volt a város és a megye közötti, a volt búzapiac területének hovatartozásával kapcsolatos vitáknak: Szolnok hozzájárult ahhoz is, hogy az építkezés időtartamára a megyeháza környékén lévő járdákat és a már parkosított területet az építési anyagok tárolására, az ideiglenes épületek felhúzására a megye közönsége igénybe vegye.413 Alexander Imre alispán második évnegyedes jelentésében 408 Uo. 53/1930. 1930. ápr. 11. 409 Uo. 410 Szolnoki Újság, 1930. ápr. 1. 411 Szolnoki Újság, 1930. ápr. 13. 412 MNL JNSZML Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal Iratai, Szolnoki vármegyei székház építésére vonatkozó iratok 1932-1939. Megj.: Ez az irategyüttes tartalmazza a vállalkozói szerződések mellett az építési naplókat, a kimutatásokat, a munka során használt tervrajzokat, számlákat, elszámolásokat. 413 MNL JNSZML Szolnok város Polgármesteri iratok 5249/1930. 125
