Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
finanszírozni, míg a fennmaradó 75.000 pengő fedezetéül „a gyümölcsözőiég elhelyezett fontkölcsön tőkésített kamatát” jelölte ki.401 A határozat megbízta az alispánt a részletes költségvetés és tervek, illetve „a nyilvános versenytárgyalás” megszervezésére, oly módon, hogy az építkezés még ugyanebben az esztendőben befejezhető legyen. Az előkészületek gyors ütemben haladtak, a bővítési tervek elkészítésére Farkas Ödön királyi mérnök - az eredeti tervrajzok dátumozása alapján - 1930 januárjában kapott megbízást.402 Farkas Ödön tervei - az 1928-ban papírra vetett Zombory-féle tervektől jelentősen eltérve - az épület eredeti jellegéhez jobban igazodó épületet ábrázoltak. E terveken egy letisztult, lényegesen szerényebb, hátsó részén is alapvetően az épület főhomlokzatával harmonizáló, ötös tagolású toldaléképület szerepelt. A hozzáépített rész két szélén a megyeháza hossztengelyét lapos tetejű, bástyaszerű, oszlopok által tartott timpanonnal díszített, az épület síkjából kiemelkedő elem zárta le, a megyeháza épületét záró új homlokzati rész hossztengelyre merőleges nyeregtetőt kapott, míg a középső, ugyancsak szerkezetből kiugró épületelem egy timpanonban végződő, az épületrész fő tetőszerkezetére merőleges, különálló nyeregtetővel került lezárásra. A homlokzat emeleti részén középen háromszor három ablakmező került elhelyezésre, oszlopos párkány részekkel, a szélső épületelemeknél az ablakok boltíves szemöldököt és oszlopos ál-erkély díszt kaptak. A bejáratot egy ugyancsak timpanonnal koronázott boltíves kapu biztosította a megyeháza Tisza-felőli homlokzatán. 401 402 122 Uo. 4/1930. 1930. febr. 6. MNL JNSZML Szolnok város Polgármesteri iratok 5249/1930.
