Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében

megszállással, a megyei zsidóság gettókba zárásával és deportálásával kapcsolatos borzalmakat. 1945 után a népbíróság Alexander Imre ellen nem emelt vádat, a népügyészségi vizsgálat megszüntetésekor figyelembe vették, hogy a német megszállás idején nyugdíjba vonult és nem vállalt további közhivatalt.371 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egykori alispánja élete hátra lévő részében a fővárosban lakott családjával, 1969. február 20-án hunyt el Budapesten.372 1920 után a bethleni konszolidáció évtizede - a „konzervatív demokrácia” és a keresztény-nemzeti ideológia pozícióinak helyreállításával - lehetővé tette a vármegyei közigazgatás újbóli megszilárdítását, tekintélyelvű továbbfejlesztését, és alkalmat nyújtott arra is, hogy a centralizáció jegyében, bizonyos keretek között a megyék adminisztrációs infrastruktúráját továbbfejlesszék.373 A világháborút és a forradalmakat követően mindenekelőtt az 1918 előtti időszakkal való jogfolytonosság elve alapján került sor a közigazgatás struktúrájának restaurációjára. Csakhogy ezzel a Horthy-korszak közigazgatási rendszere megörökölte és továbbörökítette a dualizmuskori igazgatás évtizedek óta megoldásra váró problémáit is.374 Egyrészt a Monarchia felbomlásával, és az ország szuverenitásának létrejöttével alapjukat vesztették azok az érvek, amelyek a törvényhatóságok autonómiájának megőrzését a vármegyék „alkotmány védő”, abszolutizmusellenes tradícióira kívánták alapozni, másrészt a közigazgatás továbbfejlődése, a hatalmi centralizáció igénye az önkormányzati rendszer ismételt átalakítását követelte. Az 1920-as évek - a megyék éles ellenállásába ütköző - közigazgatási reformtörekvéseinek hátterében éppen ezek az ellentmondások játszottak főszerepet.375 Jász- Nagykun-Szolnok vármegye életében az 1920-as évtized több területen is komoly változásokat hozott. 1922 tavaszán a kormányzó Almásy Sándor főszolgabíró személyében új főispánt nevezett ki a vármegye élére. Almásy Sándor 1932. november 30-ig, vagyis egy évtizeden át töltötte be Jász­371 Uo. 159. p. 372 Uo. ROMSICS Ignác: A Horthy-rendszer jellegéről. Elitizmus, tekintélyelv, konzervativizmus. In: Rubicon, Történelmi Folyóirat, 1997. 1. szám. A Horthy-kor. Online változat: http://www.rubicon.hU/magyar/oldalak/a horthy rendszer jellegéről litizmus tekintelyelv konzervativizmus/ (Letöltés dátuma: 2011. febr. 28.) 374 GYENESEI József: Kísérletek a vármegyei közigazgatás megreformálására az 1920-as években. In: Somogy Megye Múltjából. A Somogy Megyei Levéltár Évkönyve 36. (Szerk.: Bősze Sándor) Kaposvár, 2005. 207-216. p. 375 Uo. 210-213. p. 113

Next

/
Thumbnails
Contents