Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

mutatják), eme folyók mellett laknak, az innenső és túlsó oldalon. A pecsét felirata: A jász és kún kerületek pecsétje az 1746. évben. Mindezek jelen levelünk elején világosabban le vannak festve a pecsétfestőnek avatott kezével és művészetével, saját, természetes színeivel, és így kerülnek a nézők szemei elé érthetően. Biztos tudásunk alapján, megfontolt lélekkel beleegyezünk és megengedjük, hogy a Jászságnak és mindkét Kunságnak összefoglalva kezelt kerületei mostantól kezdve a jövőben valamennyi bírósági eljárásukban és egyéb kiadványaikban ezt a pecsétet használhassák és zöld viaszba nyomhassák. Sőt jelen oklevelünk érvényével helyeseljük, megengedjük, rájuk ruházzuk, nemkülönben akarjuk és elrendeljük. Eme kiadott oklevelünk érvényesítésére és hitelességére mint Magyarország királynője, a titkos nagyobb pecsétünket használjuk. Kiadva őszintén szeretett hívünknek, a Tekintetes és nagyságos Batthyány Lajosnak, Németújvár örökös grófjának kezei által, Ausztria Bécs városában, a mi főhercegi városunkban, az Úr 1746. évében, március havának 19. napján, uralkodásunk [...]. OL Királyi Könyvek XL 109. sz. 278-280. p. - Magyar fordítását közli: BOTKA János: A kunok - jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig. Kandidátusi értekezés. Szolnok, 1993. Kézirat. Damjanich János Múzeum Történeti Adattár. A redemptiot követően a jászkun közösségek 1745. december 30-án azzal a kéréssel fordultak az uralkodóhoz, hogy számukra címeres pecsét használatát engedélyezze, ami az országos törvényhatóságként való elismerést jelezte. Mária Terézia 1746. március 19-én kelt oklevelében megengedte a pecséthasználatot, s egyben részletes leírást közölt a címeres pecsétben szereplő jelképekről. A szimbólumok jól kifejezték a kollektív nemesi jogállást, a nádorhoz fűződő szoros kapcsolatot és a kiváltságokhoz kötődő katonai szolgálat jelentőségét. A címerképben az oroszlán karddal a nagykunok, a kivont kardot tartó katona a kiskunok, míg a vágtató lovas a kürttel a jászok jelképe lett. Az ágaskodó szarvas a Pálffy-család jelképe, a redemptio idején ugyanis Pálffy János töltötte be a nádori tisztet. Az 1746-ban adományozott címeres pecsét motívumai szolgáltak alapul az 1876-ban megalakult Jász-Nagykun-Szolnok megye címerének meghatározásához is. 1749. Karsai Farkas redemptionalis levele Mi Alábbis irt Privilegiált Kun = Szent Mártoni Helységnek Bírája Tanátsa és az egész kősség közönségesen ezen Pecsétes Levelünk rendiben adgyuk tudtára mindeneknek az Kiknek illik jövendőbeli dolognak emlékezetire Tudniillik Hogy minekutánna most szerencsésen Uralkodó MARIA THERESIA ISTEN Kegyelméből Magyar, Cseh Országoknak és egyébb Tartományoknak Fölséges Király Asszonya az Nemes Jász, Nagy és Kis Kun Districtusoknak

1 ezer Lovas jó fegyveres s. Munduros Magyar Katonáknak, eö fölsége szolgálattyára való ki állításával, és öt száz ezer Rhenes Forintoknak

2 le tételivel, magokat , s. magunkat az következhető iga alul redimálván,

3 az alatt Helységünk Határait Szántó földeit Kaszáló Réttyeit, Szölös Kertjeit egy Szóval minden haszonvehető földeit kinek kinek értékéhez képpest ell osztván, a mennyi számú pózna földeket kívánván váltani kiadtuk Kik közül Helységünk Becsületes Lakossá Karsay Farkas ennek előtte négy esztendővel váltott magának Feleségének, öregebbik Mihály, és Márton Neveletlen természet szerént való Fiainak és jövendőben születtendő Maradékinak, és Successorinak,

4 a' Kért helyen száz nyolcz idest

5 108. Pózna földeket, ugyan annyi Rhenes Forintokon, melly Földeknek fölső szomszédja Nap Kelet Felöl Balázs István Szentes Felöl penig Biró János Uramnak [...] Felöl penig Hegedűs János Uramnak eö Kegyelmének melly [...] Summa Pénznek Tőkéit tőrvénnyes Interesivel

6 edgyütt idörül időre becsöletessen egy krajczarig le fizette. 93