Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

Egyoldalas, kézzel, tintával, papírra írt egy aláírásos, magyar nyelvű oklevél, hátlapján ostyapecsét nyomaival. SZML Jászberény város levéltára. Hiv. Tud. 2. cs. 46. sz. - Nyomtatásban megjelent: ANTAL Árpád: Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez. Szolnok, 1969. 50-51. p. 1706 nyarán a kurucok ellen három irányban is megindult a támadás. Rabutin császári tábornok tízezer emberével elfoglalta a kurucok által elhagyott és elpusztított Szolnokot, és Eger felé indult. Rákóczi utasította Bercsényi Miklóst, hogy tegye meg az előkészületeket Eger megvédésére. Bercsényi 1706. augusztus 21-én Túráról írt a jászkunoknak, melyben gyalogságot kért. Augusztus 29-én már Jászberényben tartózkodott, s a gyalogsággal kiegészített sereggel indult Eger védelmére. Rabutin nem tudta elfoglalni a várat, s tovább indult seregével Kassa felé. 1707. július 21. A jászságiak levele Rákóczihoz Nemes Jászságnak Felséges Fejedelem Nagy Kegyelmes Urunk előtt alázatosan előadandó szükséges dolgai: Először: Mivel azelőtt sok esztendőktől fogva nagy boldogtalanságtól, vagyis együgyűségtől viseltetvén, hogy egy közönséges pecsétünk nem lévén és most is nincs és a török birodalmakor nem is volt szükséges, úgy nem is lett volna használatos, De az Ausztriai ház kegyetlen uralkodása is nemcsak minket, hanem mindeneket igazságokban és szabadságokban rontani és rongálni igyekezett, Azért ítéljük szükségesnek lenni, nemcsak mostani, hanem jövendő dolgainkra nézvén, hogy egy közönséges pecsétünk az egész kerület nevében volna, mint más Nemes Vármegyéknek, Ahhoz képest alázatosan is Felségednél kérelmezünk, mint nagy, jó, Kegyelmes Urunknál, az egész kerület nevével egy pecsétet hadd csináltathassunk, Másodszor: Nemes Jász Árok Szállásának szükségképpen kell hidat tartani, mind az ország lakosainak szüntelen való fel- s alá azon járásokra, s mind az hadaknak az tájon gyakori forgásokra nézve, Minthogy magoknak fájok nincs, hanem pénzen kell venni, nagy fogyatkozásokkal és költségben esik az sok szekerek s marhák általmenetele miatt sokszor elromló hídnak gyakori kijavítása, Hanem hogy az kereskedők hidaktul valamely, meghatározott vámot adjanak Felségedtül egy kiváltságos parancsolatot alázatossan kívánnak, Másként, ha erdőjük volna s pénzen nem vennének fát, eziránt Felségedet nem is búsítanák, Mi is penig Felségedet kegyelmességében magunkat ajánlván, Kegyelmes választ várván, maradunk, Felségednek érdemünk felett való, nagy, jó, Kegyelmes Urunknak életünk folytáig igaz hívei az Nemes Jászság. OL G-l6. Rákóczi lt., Munkácson maradt rész (I. 2.), Iratok (I. 2. d.). 27. csomó. 1159. - Nyomtatásban megjelent: BENEDEK Gyula: Iratok Szolnok megye történetéből 1686-1715. In: Zounuk 4. Szolnok, 1989. 332. p. Rákóczi a szabadságharc kezdetén biztosította a jászok és kunok ősi privilégiumait. A Jászság saját pecséthasználata az ország önálló törvényhatóságaként való elismerés fontos eleme lett volna. A levél egykorú, hiteles másolat, magyar nyelvű, kevés latinsággal. Hiányoznak az esetleges aláírók nevei, pecsétjei és hiányzik a hitelesítő záradék is. A beadványra adott válasz - az iraton rögzítve: "Pecsétet csak akkor kaphatnak, ha az arról való privilégiumot felmutatják. Ha az árok szállásiak eddig is meg voltak vámszedés nélkül, ezután sem lesz rá engedélyük, ilyen újságot most bevezetni nem lehet. Kelt a mi munkácsi táborunkban, az 1707. évben, július 21. napján, Ráday Pál, Aszalay Ferenc." 79