Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

ugyanis városaikkal úgy lakott, mint elhagyott falvaikkal vagy pusztáikkal, [...] ötszázezer rénes forintba és forintért, törvényes szerződéses eladás és vétel czímén [...] az Úr 1702. éve márczius havának 22. napján, ausztriai Bécsben saját kezű aláírásunkkal és használni szokott nagyobb pecsétünk rányomásával kegyesen kiadott és császári udvari kamaránk által a magyar királyi, szinte udvari kanczelláriával, ugyanezen kelettel rendeletileg közölt, kegyelmes jóváhagyásunkban és határozatunkban foglalt [...] feltételek és megállapodások, módok és alakiságok szerint örök joggal, visszavonhatatlan tulajdonul adtuk adományoztuk és átadtuk [...] Kiadatott ausztriai Bécs városunkban. - az Úr 1702. esztendeje márczius havának 22-dik napján [...]. Forrás: Dr. KELÉ József: A Jász-Kunság megváltása. Bp. 1903. 18-23. p. - Nyomtatásban megjelent: ANTAL Árpád: Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez. Szolnok, 1969. 45-46. p. I. Lipót császár 1701-ben kibocsátott pátense alapján a Német Lovagrend jogot formált egykori magyarországi birtokainak visszaszerzésére, oklevelekkel azonban nem tudta igazolni tulajdonjogát. Ezért - hogy Magyarországon birtokot szerezhessen - előnyösnek találta a Jászkunság megvásárlását. Kollonits Lipót ötszázezer rajnai forintért javasolta a terület eladását az összes javaival. Az örökjogú adásvételre vonatkozó adománylevelet I. Lipót császár 1702. március 22-én aláírta, s még ugyanebben az évben a Német Lovagrendet beiktatták a birtokba. A törvénytelen eladás ellen a Jászkunság lakossága óvással és ellentmondással élt, tiltakozásuk azonban nem járt eredménnyel. 1702. május 27. A Német Lovagrend beiktatása a Nagykunság birtokába [...] Végül ugyanannak a május hónapnak a 27. napján, a megírt módon mindnyájan

1 a Nagykun Kerületbe, mégpedig a Karczagh Új Szállás nevezetű községbe érkeztek és ugyanott, mint annak a kerületnek a székhelyén és fejénél, nemes Nagy Bálintnak, az említett nagykunsági kerület kapitányának a házában összeültek, és oda végrehajtás céljából megidézve a helység református prédikátorát és nemes Kiss János érdemes főbírót, továbbá Szeiky Gáspár jegyzőt, nemkülönben Csikaj Jánost, Csukás Mihályt, Sütü Jánost, Szabó Andrást, Sötét Demetert, Sillej Mihályt, Soós Tamást, Bakaj Andrást, az egyik Tóth Andrást és más érdemes, esküdteket, valamint a már említett Karcagújszállás község lakóit és lakosait; továbbá a fent említett nemes Nagy Bálint kapitányt; nemkülönben Boros Ferenc atyafi bírót, nemes Bakaj Sámuel jegyzőt, Thoth Gergelyt és Györfj Jánost [Madaras] Madarász község esküdtjeit; továbbá Csávás Mihály bírót, Tataj Sámuel jegyzőt és Bodor István esküdtet, atyafiakat, nemkülönben nemes Vad Mihályt, a hivatkozott Kunhegyes község lakóit és lakosait; hasonlóképpen nemes Pap Bálintot, továbbá Bodor Pétert Turkevy község esküdtjét, mindnyájan az érintett nagykunsági kerületben élőket és lakókat, törvényes végrehajtókként; így kihirdetve a tiszaszőllősi (ex Tisza Szüllös) Nemzetes és Nemes Kónya János, a tiszadersi (ex Ders) Pap János Heves vármegyében és Thoth Mihály, nernkülönben Cseke Mihály és Ludany Mihály nádudvariak (ex Nagh Udvar), továbbá a Szabolcs vármegyében lakó, püspökladányi Nemes Nagy János, Somogyi János jegyző és Bárány István esküdt, végrehajtó személyek; Azután a tiszaszőllősi esküdtek, Szabó Mihály, Kun György és a fent említett Kónya János végrehajtó személyek, végül Pap Sámuel ugyancsak végrehajtó személy és Nagy Pál, valamint Rácz János tiszadersi (ex Ders) esküdt végrehajtó személy, az így nevezettek, az előhozott Heves és KülsőSzolnok vármegyékben élők- és lakók, úgymint szomszédok és határszomszédok, ugyanarra a Karczagújszállás helyre szabály szerint és törvényesen idézettek és összehivottak jelenlétében; az előbb említett szentséges Német Lovagrend fenséges hercegét és főtisztelendő urát, mesterét,

2 a kegyes és csatolt bevezető és beiktató levelek alapján, az egész idézett nagykunsági 71