Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

a janicsárok

7 szőlője a nevezett párkány közelében, 1 dönüm a szolnoki hídvám és hetivásár vámjának jövedelme 14.600 a tímárosok és a nevezetthez [ti. Szolnokhoz] tartozó várak müsztahfízjai

8 büntetéspénzeinek feléből származó bevétel 25.000 vetésbe gázolt jószág bírságpénze 50 kóbor állat, szökött szolga és ezek kiváltási illetékéből származó jövedelem a nevezett livában 4.500 fokhagyma- és vereshagyma-tized 10 káposzta-és kendertized 10 bosztánkert adója 50 menyasszonyadó 160 hordóadó 140 fokhagyma- és vereshagyma tized 120 káposzta- és kendertized 120 bosztánkert adója 130 jövedelem a vándoroktól a szultáni dzsizje-adón kívül 40 tűzifa- és szénaadó 2.585 sertésadó 1.655 esetleges büntetéspénzek 500 ÁGOSTON Gábor: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása I. In: Zounuk 3. Szolnok, 1988. 241-242. p. Megyénk területének nagyobbik része az 1552-ben létrejött szolnoki szandzsákhoz került. Ez az igazgatási egység a Tiszától keletre eső részeket foglalta magában, de bihari falvakra is kiterjedt. Ennek 1591/92. évi adóösszeírása még a tizenötéves háború pusztításai előtti, a későbbieknél jóval kedvezőbb helyzetet türközi. 1 A náhije a szandzsáknál (livánál) kisebb közigazgatási egység. 2 A hodzsa a közép- és felső fokú képzést nyújtó medreszéket végzett emberek, vallási szolgálatot teljesítő egyének és a tanítók neve volt. 3 A dönüm területmérték, 939,3 m

2

. 4 Feltehetően a Tisza ártéri területén lévő mocsáron épített töltéshídról lehet szó. 5 A mukátaa az oszmán pénzügyigazgatás műszava. Jelentése: egy terület kincstári jövedelmének meghatározott összege, amelyet az adószedők ajánlatai alapján előre megállapítanak. 6 A párkán (párkány) szó földvárat jelent. 7 Janicsár: törökül jeni cseri azaz "új sereg". I. Murád szultán (1362-1389) által létrehozott, zömében gyalogos alakulat. 8 Müsztahfiz a végvárakban szolgálatot teljesítő janicsárok neve. 1594. június 30. A töröktől elhagyott jászberényi palánk és a Zagyván lévő malmok leltára I. Jászberényben megjelenvén Fügedi János és Ugrai Sándor megbízott palánktisztek nem adhattak nekünk át mást, mint szétszórtan lévő füstös és égett szagú búzát, melyet Gellyen Ádám városi bíró és Benedek molnár mért fel, Berény város vékájával lett összesen 26 1/4 köböl. Ezt azután kenyérsütéshez megmosatták, s ekkor maradt belőle 22 1/4 köböl. Ezek után Ábrahám tüzérmestertől átvettük a törökök által ott hagyott hadi eszközöket a következőképpen jegyezve be őket: 56