Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

1417. június 24. Zsigmond király vásártartási jogot adományoz Fegyvernek falubirtoknak Mi Zsigmond, Isten kegyelméből a [Szent-] Római [Birodalom] királya és örökös gyarapítója és Magyarország, stb. királya adjuk emlékezetül a jelenlegi [levelünk] által; hogy mi úgy a hívünk, Domoszlói [de Domozlo] Mihály fia László előttünk dicséretesen felmutatott és fáradságos hűségéért, valamint hűséges szolgálatai megérdemelt jutalmául; úgy nemkevésbé, ezen módon országunk hasznára ugyanazon [Domoszlói László] bizonyos Fegyvernek nevezetű falubirtokának [ad quandam possessionem eiusdem fegvernek vocatam] szabad vásárokat, vagy évenkénti vásárokat rendeltünk kegyesen engedni és engedélyezni Mindenszentek [november 1.] minden ünnepére és azt az ünnepet megelőző, továbbá követő, tudniillik az arra szükséges, alkalmas és elégséges más napokra, minden évben való tartás céljából; ugyanazon szabadságok és korlátozások mellett, amelyek szerint más szabad városaink vásárait szokták rendezni, mindazonáltal azonban az ugyanezen megyebeli más vásárok zavarása nélkül; ennek következtében titeket - az összes és minden egyes kereskedőt, kalmárt, vásározó embert, továbbá utazót - a jelenlegi [levelünkkel] biztosítékkal látunk el, tudósítunk, valamint biztosítunk, miszerint a mondott szabad vásárokra, vagy évenkénti vásárokra - amelyeket a fenti módon örökös tartásra engedtünk abban a Fegyvernek falubirtokban minden egyes évben - hasonlóképpen minden kereskedelmi áruitokkal és más javaitokkal, áruitok és személyetek minden féltése nélkül jöjjetek, siessetek és járuljatok és dolgaitok elvégzése után azokra a szabad vásárokra eladás és vásárlás céljából térjetek viszsza, a saját helyetekre, vagy a máséra - amelyik jobban tetszik - dolgaitok és személyetek üdvére, oltalmunk és különleges védelmünk mellett; és akarjuk ezeket vásárokon és más nyilvános helyeken nyilvánosan kihirdetni; kiadatott Constanzban

1

, Keresztelő Szent János születésének ünnepén [június 24-én], az Úrnak 1417-dik évében, magyarországi, stb. uralkodásunk harmincegyedik évében, [német-] római [uralkodásunknak] pedig hetedik [évében]. Az oklevél eredeti, hiteles, latin nyelvű, egy sorban van csak egy rövid papírkitörés. A szöveg alatt középen, egy papírfelzetes, teljesen ép királyi középpecsét látható. A jobb felső sarkában a következő olvasható: "comissio propria domini Regys"

2

. Ezt láthatóan más kéz írta. Jelen ismereteink szerint nyomtatásban eddig még nem jelent meg. OL DL 10.585 - Nyomtatásban közli: BENEDEK Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 15. századi történetéből (1401-1500) In: Zounuk 12. Szolnok, 1997. 291-292. p. A gazdasági élet fejlődése nyomán a XV. század első felében nagyszámú falu szerzett mezővárosi jogokat. Megyénkben Szolnok, Fegyvernek, Mezőtúr, Tiszavarsány, Balaszentmiklós, Szászberek sorolható ezek közé. A mezővárosok vásárai a helyi árucsere fő színterei voltak. Némelyek (pl. Tiszavarsányé) idővel már külföldi kereskedőket is vonzottak. A vásártartási jog a jobbágyfalvak számára a mezővárossá válás fontos feltételét jelentette. 1 A bajor-svájci határon lévő Constanzban a katolikus egyház kettészakadása megszüntetésére összehívott zsinat fő kezdeményezője Zsigmond volt. A zsinat 1414. november 5. és 1418. április 9. között zajlott, ahol Zsigmond többször megjelent és hosszabb ideig is tartózkodott (pl. 1417.

1. 26. és VII. 13., vagy 1417. X. 7. és XII. 31. között). 2 Magyarul: "A király úr saját parancsából." 1427. május 31. A budai káptalan bizony ságlevele a Tiszaság és Tiszakürt közötti határjárásról [-] A Budai Egyházmegye káptalanja minden jelenlegi, hasonlóképpen jövőbeli keresztény hívőnek üdvöt kíván a mindenek megváltójában; 34