Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

2. 1970 óta számottevően emelkedett a megyében élők életszínvonala és javultak életkörülményeik. A kiegyenlítődés folyamata gyorsabb volt a foglalkoztatásban és emiatt a jövedelmi viszonyok területenként jelentősen közeledtek egymáshoz. [...] 1971-1985 között - a dinamikus lakásépítés eredményeként - több mint 52.000 lakás épült és a lakásállomány mintegy 34.000-rel gyarapodott. A lakásépítés üteme középtávú tervidőszakonként fokozatosan csökkent és településenként erőteljesen differenciálódott. 10 településen a városrekonstrukció háttérbe helyezésével új lakótelepek építése kezdődött. Ennek ellenére néhány településen /elsősorban Szolnok, Karcag, Jászberény városokban/ az igények jelentős újratermelődése miatt a lakásellátottság nem javult a kívánt mértékben. Az időszakon belül az állami lakásépítés aránya jelentősen mérséklődött, csökkent a telepszerű többszintes lakásépítés is, míg a családi házakból több létesült. A szükségletektől számottevően elmaradtak a lakásfelújítások. [...] SZML Szolnok Megyei Tanácsjegyzőkönyve. 1986. március 28. A terület- és településfejlesztésben az 1970-es években meghatározó szerepe volt az elsősorban Budapestről vidékre települő üzemek fogadásának (Tiszafüred, nagykunsági városok). Ez a folyamat alapvetően hosszútávra nem oldotta meg a megye iparosításának és a munkaerő foglalkoztatásának gondjait, mivel ezek az üzemek nem képviselték országos mértékkel mérve sem az élvonalbelieket. Intenzifikálásukra a későbbiekben sem volt érdemi lehetőség. Ezt bizonyítja, hogy ezek az üzemek, gyárak 1990 után, a rendszerváltást követő privatizáció során egymás után mentek tönkre. A mezőgazdaság viszonylagos stabilitásában fontos szerepet töltött be az alaptevékenységen kívüli munka és nem kevésbé a háztáji gazdaság. Meg kell jegyezni azonban, hogy az egész mezőgazdaságot az 1980-as években egyre nagyobb mértékben sújtotta a pénzügyi restrikciós (elvonás) politika. A szolgáltatási ágak summázata markánsan fogalmazta meg azokat a gondokat, amelyek alapvetően gátjait jelentették és jelentik a megye fejlődésének mind az 1970-es, mind az 1980-as években. 1988. április Szolnokot tehermentesítő útszakasz és új Tisza-híd építésével összefüggő kérdések A megye vezetői a tárgyalásra készített előzetes írásos anyagot - amelyben részletes tájékoztatást adtak a 4-es úttal kapcsolatos beruházás helyzetéről és néhány, a megye közlekedését érintő kérdésről - szóban kiegészítették. A szóbeli kiegészítésben az alábbi kérdések kerültek kiemelésre. A megye vezetése: - Köszönetét fejezi ki a 4. sz. főközlekedési út Szolnokot elkerülő szakaszának és az új Tiszahíd építésének megvalósítására tett megállapodás megkötéséért. - A tiszai árvédelmi töltés áthelyezése ügyében tárgyalt Maróthy László KVM

1 miniszterrel és Kárpáti Ferenc HM miniszterrel, akik a létesítmény megvalósítását támogatják. - Kéri a tárca támogatását a minisztériumhoz tartozó vállalatok körében a hídkötvények vásárlására. - Érvekkel erősítette ajászkiséri MÁV javítóbázis továbbfejlesztését - Biztosította a minisztérium vezetését arról, hogy a közös beruházás megvalósításában jó partnerként igyekszik a vállalt kötelezettségeket teljesíteni. Miniszter elvtárs bevezetőjében javasolta, hogy e tárgyalásra ne a szokásos megyei egyeztetések keretében kerüljön sor. Kiemelte, hogy a tehermentesítő út és híd ügyében létrejött együttműködés és közös költségvállalás országosan is jelentős, amelynek értékét még tovább növeli, hogy a megállapodás nehéz gazdasági körülmények között jött létre. 327