Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

Egyesek felvetik, hogy a vendéglátóipari árak emelésével csökken a család életszínvonala feltételezésük szerint a lakosság ezeket az áruféleségeket a jövőben is fogyasztja. A megye néhány közigazgatási területén bosszantja a lakosságot, hogy szűk a választék /esetenként nem lehet kapni/ női fehérneműkből, olcsó leánykaruhából, TV készülékekből, jobb minőségű télikabátból, zseblámpaelemből stb. Egy-két községben kifogásolják a kenyér minőségét, valamint rossz az ellátás húsos töltelékáruból. A lakáshelyzet javítása érdekében a megyében több vállalatnál, pl. Tiszamenti Vegyiművek /TVM/, Hűtőgépgyár, Aprítógépgyár, Tisza Cipőgyár, stb. kezdeményezések történtek a 6/1968. GB /Gazdasági Bizottság/ határozat alapján, melyet a vállalatok dolgozói örömmel fogadtak. Még mindig foglalkoztatják a falusi lakosságot a földtörvény végrehajtásával kapcsolatos kérdések. Pl.: Ki kérhet és ki kaphat mentesítést? A megváltási árat melyik aranykorona után fizetik ki, a tsz-be bevitt föld után-e, vagy a tagosítást megelőző saját földtulajdon után? Néhányan még mindig akadnak, akik azt hangoztatják, hogy akkor veszik ki a tsz-ből a földjüket, amikor akarják. [...] A Magyar Nemzeti Bank /MNB/ vidéki dolgozói körében nyugtalanságot okozott CsikósNagy Béla elvtársnak a Pénzügyi Szemle 10. számában írt cikke, melyből azt a következtetést vonták le a vidék MNB dolgozói, hogy a jövőben több pénzügyi szakember munkájára nem fognak igényt tartani. A szolnoki MÁV állomás utazó személyzetéből 88 fő hiányzik. Az ott dolgozók szóvá teszik, hogy bár több munkát végeznek, ezt a keresetükön nem lehet észrevenni. [...] Ipar, közlekedés, kereskedelem: [..] A vállalatok többsége az 1969. évi tervezésnél 5-6 %-os termelés növeléssel számol. Néhány nagyobb vállalat, mint pl. a Tiszementi Vegyiművek és a Hűtőgépgyár a fejlesztések, műszaki-szervezési intézkedések figyelembevételével ennél jóval nagyobb, 20-25 %-os termelés növekedést irányzott elő. A vállalatok általában a belső piaci igény szerény mértékű növekedésével számolnak. A Tisza Cipőgyár viszont a belső kereslet csökkenésére számít éves terveinek kialakításánál, a belkereskedelem "óvatos" igénye miatt. Az export lehetőségeket többnyire az előző év szintjén tervezik a vállalatok, de pl. a Hűtőgépgyárnál és a Tisza Cipőgyárnál komoly erőfeszítéseket tesznek az exportnövelés érdekében. - A rendelésállomány - előző évhez viszonyított - kedvezőbb alakulása ellenére megállapítható, hogy a vállalatok a kapacitásokat illetően megjelentés tartalékokkal rendelkeznek. Az 1969. évi jövedelmezőségi terveknél az 1968. évi nyereségszint tartására törekednek. /Kivétel a már említett TVM és a Hűtőgépgyár./ A nyereség forrását a volumen és az összetételnövekedés adja, kisebb mértékben tervezik azt a gyártmányok költségének csökkentéséből. [...] A létszám tervezésében a termelőegységek 1-5 %-os növekedéssel számolnak. így termelési programjukat 4-10 %-os termelékenység növekedés biztosításával kívánják teljesíteni. A foglalkoztatottak átlagjövedelme a vállalati tervelőirányzatok szerint 1-3 %-kal fog növekedni. A vállalati bérpolitika kialakításánál érzékelhető a differenciálásra és az anyagi ösztönzés hatékonyságának fokozására való törekvés. A vállalati tervkészítés demokratizmusa az üzemek többségében jelentősen fejlődött. Az üzemi pártbizottságok, pártszervezetek nagyobb figyelmet fordítanak a vállalati gazdálkodás elemzésére, a tervfeladatok megismerésére és az üzemi kollektívákkal történő megismertetésére, megvitatására. Az ipar munkaerőhelyzetére a IV. negyedévben is jellemző volt a munkaerő iránti igény növekedése. A vállalatok bejelentett igénye az előző év azonos időszakához képest 9 %-kal növekedett. A vállalatok munkaerő-igénye kb. 60 %-ban férfi munkaerőre vonatkozott és főleg Szolnok és Jászberény területén jelentkezett. 315