Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

A brigád munkájáról: A brigád tagjai tudatosan párthűen, önzetlenül végezték a szervezési munkát. Az első napokban mutatkozott némi bizonytalanság, azonban gyorsan felismerték a helyzetet. Eredményes volt az is, hogy a brigád szükség szerint esténként értékelte a napi eredményeket és a kialakult körülménynek megfelelően végezte a munkáját. Nagy volt a brigád tagjainak erkölcsi tekintélye, mert nyíltan és határozottan beszélgettek a parasztokkal és nem ígérgettek, hanem a törvényes rendelkezéseknek megfelelően tájékoztatták őket. Jó hatással volt a parasztokra, hogy a brigád tagjai hivatkoztak arra, hogy földosztás után is, mint ipari munkások megvédtük a parasztok földjét és most is segíteni jöttünk a parasztságnak. [...] Kunhegyes, 1959. március 18. K. József brigádvezető. SZML Pártarchívum MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága ir. 1. f. 2. fcs. 33. ő. e. 1959. A termelőszövetkezetek helyzetéről, fejlesztéséről 1956. után több MSZMP határozat, állásfoglalás született. A legfontosabb e tekintetben a KB. 1958. dec. 7-i határozata: "A párt agrárpolitikájával kapcsolatos egyes kérdésekről és a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről." A határozat a lenini elveket (önkéntesség, fokozatosság, állami támogatás) hangsúlyozta, a szervezés meggyorsítását fogalmazta meg. Az eredményesség érdekében megyei szinten 50-100 fős aktívacsoportot, a településeken pedig 20-40 fős aktívahálózatot kellett létrehozni, az agitációs feladatokra. A munka 1959 januárjában indult és tavasszal fejeződött be, a második szakasz 1959 szeptemberétől 1960 tavaszáig tartott. A végeredmény: a szántóterületből az állami és szövetkezeti szektor 75 %-kal részesedett. Szolnok megyében már 1959 tavaszán a szervezés eredményesség tekintetében befejezéséhez közeledett. Az agitációban részt vettek a helyi pártszervezetek, állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetők, agitátorok, pedagógusok stb., ezentúl megyei szervezésű "mozgó" agitátor-brigádok és különbözőkultúrcsoportok. 1964. Jelentés a Tiszamenti Vegyiművek helyzetéről (Részlet) A Tiszamenti Vegyiművek városunk és megyénk viszonylatában nagyüzemnek számít, de országosan is jelentős helyet foglal el a vegyipari üzemek között. Jelenleg az ország kénsavtermelésének 35 %-át, szuperfoszfát termelésének 40 %-át, az 5 éves terv végére a kénsavtermelésnek mintegy 80 %-át, a szuperfoszfát termelésnek a 60 %-át fogja termelni. Az évekkel ezelőtt megkezdett és előreláthatólag még több évig tartó beruházással fokozatosan valósul meg a Magyar Szocialista Munkáspárt ipartelepítési és az ipar szerkezetének átalakítására vonatkozó politikája. Az elmúlt 4 év alatt mintegy félmilliárd forint beruházással felépült egy évi 200.000 tonna kapacitású szuperfoszfát üzem, egy évi 120.000 tonna kapacitású kénsavgyár, /jelenleg próbaüzemel/ továbbá a szuperfoszfát melléktermékének feldolgozására a nátriumszilikófluorid-üzem. Jelentős összeg felhasználásával folyik a régi kénsavgyár intenzifikálása, melynek eredményeképpen kapacitása évi 65.000 tonnáról 95.000 tonnára növekedett. Többmillió forintos beruházással jelentősen bővült az üzem lakótelepe és szociális létesítményei. Még a második 5 éves terv időszakában megépül egy évi 100.000 tonna kapacitású kénsavgyár lengyel-tervek alapján, egy porfestékgyár és néhány kisebb segédüzem, melyek a gyártástechnológia során felszabaduló melléktermékeket fogják feldolgozni. A 3 kénsavgyár évi össztermelése az 5 éves terv végén mintegy 315.000 tonna lesz, melynek kb. egyharmad része 311