Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

Az 1939. évi IV. te, az ún. második zsidótörvény jelentősen szűkítette a zsidók lehetőségeit a gazdasági életben. Meghatározott időn belül vissza kellett vonni bizonyos üzleti vállalkozások iparengedélyét és mindaddig nem adhattak ki új engedélyt, amíg a zsidók aránya az adott településen nem csökkent le 6 százalékra, bizonyos kereskedelmi vállalkozásokban pedig 12 %-ra. Ezért a megyei törvényhatóságok vezetői köztük Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja is határozatokat hoztak a zsidók vásári és piaci árusításának korlátozásáról. 1941. március 15. Szolnok megye alispánjának jelentése a törvényhatósági bizottságnak báró Urbán Gáspár Közellátási Kormánybiztosi kinevezéséről, és a közellátási helyzet súlyosbodásáról [...] A közélelmezés és közellátás köréből jelentem, hogy a m. kir. kormány a közellátás egységes irányítását és intézését az 1940 évi december 17-én kelt 9200-1940 M. E. sz. rendeletével az 1917 évi XI. te. alapján kinevezett tárca nélküli miniszter (közellátási miniszter) hatáskörébe utalta és az ide utalt ügyek intézésére Országos Közellátási hivatalt szervezett [...] Ugyancsak a m. kir. kormány a közellátásra vonatkozó jogszabályok és kormányintézkedések végrehajtásának biztosítása érdekében az egész országban éspedig vármegyénként közellátási kormánybiztosokat nevezett ki. A vármegyénkben báró Urbán Gáspár úr ő méltósága neveztetett ki. Az egyes elsőrendű közszükségleti cikkek beszerzése elé háramlóit akadályok részben enyhültek, azonban még mindig mutatkoznak jelentős zökkenők. A zsír ellátás tekintetében a helyzet az előző jelentésemben vázoltakkal szemben általában javulást mutatott [...] A városok polgármestereit pedig úgy írásban, mint szóban ismételten figyelmeztettem, hogy a közönség szükségleteit igyekezzenek megfelelő hizlalási szerződésekkel eleve biztosítani [...] A tűzifa és szénellátás terén a lehető legrosszabb tapasztalatokat szerezhettük, ami igen sok gátló körülménynek volt a folyamánya [...] A burgonya ellátás terén a legfőbb akadályt a fagyos téli időszak beköszöntése okozta [...] A petróleum ellátás terén még mindig fennáll az a nem orvosolható helyzet, hogy a rendelkezésre bocsátott mennyiségek a szükségleteket nem elégítik ki [...] Bár a búza és lisztellátás terén egy-két szórványos esettől eltekintve általában zavarok nem voltak, mégis a gazdasági év végéig az ellátást alig látom biztosítottnak [...] Különösen az ipari munkásságból és tisztviselőkből összetett városi lakosság lisztellátásában mutatkoznak nehézségek, melyek természetszerűen a későbbi hónapokban előreláthatólag fokozódni fognak [...] A cukorellátás zavartalannak mondható. A fejadagok kis volta miatti panaszok azonban különösen vidéken - valóban helytállók [...] Szolnok, 1941. március 5. Alexander Imre alispán. SZML. Szolnok Törvényhatósági Biz. ir. 1941. évi I. negyedévi Alispáni jelentés 6-8. p. - Nyomtatásban megjelent: ANTAL Árpád: Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez. Szolnok, 1969. 216-217. p. 1938-tól kezdve három éven át rendkívül rossz volt a termés Magyarországon. Ugyanakkor a bécsi döntések által lehetővé vált terület visszacsatolásokért cserébe növelték a Németországba irányuló élelmiszer és takarmányexportot a belső szükségletek rovására. 1940-ben Észak-Erdély visszatérése tovább növelte a lakosság ellátásában jelentkező problémákat, mivel egy viszonylag fejletlen, 43 ezer km

2-es területet kellett 2,5 millió lakossal az ország gazdasági rendszerébe integrálni. A közélelmezés és a közellátás biztosítására már 1940-ben beszolgáltatást kötelezettséget vezettek be, majd 1941 elején a megyékbe közellátási kormánybiztosokat neveztek ki. A beszolgáltatást rendszert Magyarország háborúba lépése után, 1942-ben a termények nagyobb részére kiterjesztették és az állam által fizetett alacsony felvásárlási árakkal a kisbirtokosok helyzetét nehezítették. 218