Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

amennyiben a papírgyár üzemét végleg megszüntetné vagy azt egy éven túl saját hibájából nem folytatná, tulajdonjogilag vissza száll az ajándékozó város közönségére. Elhatározza a képv. testület továbbá, hogy a szolnoki papírgyár r. t. részére papírgyárának üzembe helyezése napjától kezdődő 20 éven keresztül városi pótadó és kövezetvám mentességet ad. Megadja továbbá a gyártelep telke szélességében elhúzódó Tisza partjának korlátlan és ingyenes használatát. [...] Kiköti a képv. testület, hogy a gyártelep építkezése mielőbb megkezdendő és úgy folytatandó, hogy teljes üzem f. évi dec. 31-ig minden körülmények között megkezdhető legyen. Kiköti továbbá a képv. testület, hogy a r. t. a gyártelep építkezését egyenlő feltételek mellett kizárólag szolnoki vállalkozókkal, iparosokkal és munkásokkal köteles végeztetni. Ugyancsak tartozik a r. t. megindítandó üzemében elsősorban szolnoki munkásokat és munkásnőket, üzemi irodájában pedig arra való szolnoki illetőségű egyéneket alkalmazni. Természetesen a speciális mérnökök és néhány munkás esetleges alkalmazására ez a megszorítás nem vonatkozik. Szeretné a képv. testület, ha a r. t. cég Szolnokon nyerne bejegyzést, mert annak folytán a városra nézve előnyösebb lenne [...] Jelen véghatározat 15 napon keresztül közszemlére kiteendő, majd jóváhagyás végett felterjesztendő a vármegye törvényhatósági kisgyűléséhez. [...] SZML. Szolnok város képviselő testületének jegyzőkönyve 4928/1935. sz. A Trianoni békeszerződéssel Magyarország a diósgyőri üzem kivételével valamennyi papírgyárát elvesztette. Az 1920-as évek elejétől megkezdődött az új papírgyárak létesítése, amelyek többnyire Budapesten és a főváros környékén épültek fel. 1935-ben Szolnokon is papírgyárat létesítettek, ahol az országos átlagot meghaladó munkanélküliség miatt alacsonyak voltak a munkabérek. A város iparát ugyanis az I. világháború befejeződése óta a stagnálás jellemezte, mivel a virágzó faipar az erdőterületek elvesztése miatt hanyatlásnak indult, más jellegű beruházásra pedig nem került sor Szolnokon. A gazdasági világválság tovább növelte a munkanélküliek számát. Dr. Kenéz Béla a szolnoki választókerület országgyűlési képviselője hathatós közreműködésének eredménye, hogy a gyár Szolnokra települt, ahol a munkaerőn kívül a szükséges vízmennyiség is rendelkezésre állt. Dr. Kenéz Béla kezdeményezésére a város képviselő testülete ingyen telket biztosított az üzem részére. A Szolnoki Papírgyár az egykori Scheftsik-féle, 1905-ben leégett Hungária gőzmalom ingatlanán épült fel és a próbatermelés 1936-ban megindult. 1939. január 20. A jászladányi főjegyző jelentése a Hungarista Mozgalom szervezkedéséről Nagyságos Főszolgabíró Úr! Jászapáti. Fenti sz. rendeletre tisztelettel jelentjük, hogy Sz. J. jászladányi lakos, népköri elnök, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Hungarista mozgalmát már hónapok óta szervezi Jászladányon, miként Nagyságodnak erről már több ízben írásban és szóban is jelentést tettünk. Megállapításunk szerint Sz. J. a szervezés előmunkálatait és a tagok beszervezését a Jászladányi Népkör helységeiben végezte, amely körülmény kitűnik abból, hogy a Párt helyiségét Sz. J. csak január hó 7-től béreli a Csirkepiac-tér 4. sz. alatt, viszont a párt már régebben alakult meg, és a bejelentés is január hó 2-án kelt. A párt eddigi működéséről és életéről különösebb tudomásunk nincs, mint az, hogy a párt szervezésével egyidejűleg történtek a jászladányi zsidó egyének házablakainak, illetve kirakatainak sorozatos betörése és a község számos házának, így több középületnek is, nemzeti szociális jelszavakkal és zsidóellenes feliratokkal való szinte állandó befestése. A párt helyiség T. I.-né sz. Sz. E. jászladányi lakos tulajdonát képező házban van, közvetlenül a Jászladányi Népkör tőszomszédságában. A helyiség nagy cégtáblaszerű felirattal van ellátva. A háztulajdonost 216