Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

Az őszirózsás forradalom idején megalakult Károlyi kormány és utódja a Berinkey komrány törekvése a szétzilálódott közigazgatás és gazdaság helyreállítására nem járt sikerrel. A legfontosabb bánya- és iparvidékek idegen megszállás alá kerültek. A győztes nagyhatalmak a háború alatt életbe léptetett gazdasági blokádot nem oldották fel, ezért importálni sem lehetett és nagyfokú áruhiány lépett fel. A szén, a fa, petróleum só és a dohány beszerezhetetlenné vált, miközben megjelent a megszállt területekről menekülők első hulláma, akik az ellátatlanok számát tovább növelték. 1918-19 fordulóján már a háború alatt bevezetett jegyrendszer sem működött megfelelően. Felgyorsult az infláció, amely a tömegek nyomorát fokozta. A hadigazdálkodás megszűnt, de a normális ipari termelőmunka nem indult be. A hazatérő katonák nagy része nem tudott elhelyezkedni és a munkanélküliek tízezrei a radikális politikai irányzatok iránt különösen fogékonynak bizonyultak. A Berinkey kormány igyekezett mind a szélsőbal, mind a szélsőjobb politikai mozgalmak ellen erőszakosan fellépni. Ugyanakkor földreform törvényt fogadtattak el, kiterjesztették a választójogot és a munkanélküliek részére közmunkákat szerveztek, hogy az elégedetlen tömegeket ezzel leszereljék és a legrászorultabbak megélhetését biztosítsák. A földreformot azonban a nagybirtokosok Károlyi Mihály kivételével nem hajtották végre. Esetenként csupán bérletbe ajánlottak fel minimális földterületet, mint pl. Cibakházán. A szükséges anyagi eszközök hiányában a közmunkák sem kezdődhettek meg. A polgári demokratikus rendszer összeomlása gazdasági és politikai téren egyaránt küszöbön állt, amelyhez az utolsó lökést a március 20-án benyújtott Vyx-jegyzék adta meg. 1919. március 26. Velemi Endre Jászsági alsójárási népbiztos távirati jelentése a vármegyei direktóriumhoz, a járás általános helyzetéről A munkás és katonatanácsok megalakultak. A vörös gárda községünkben 120 fővel megalakult. A forradalmi Kormány proklamációit kihirdettük. A Népbiztosok helyükön vannak. A bankokat megszállottuk, munkaalkalmak felvevésére a közmunkákat elrendeltük, az élelmezés biztosítására a szükséges intézkedéseket és mélyreható maximálást határoztunk el. Direktívát kérünk a vásárok megtartására, a tisztviselői fizetések, a vörös gárda fenntartására, a közmunkák költségeinek fedezésére, Népbiztosok fizetésére, hogy ezen összegek honnan folyósíttassanak. A köznyugalom rendes. Velemi Endre járási biztos. SZML. Munkásmozgalmi gyűjtemény. Jászsági alsójárás megbízottjának iratai. 8/1919. sz. A proletárdiktatúra megalakulásának hírére vidéken a nélkülöző lakosság sok helyen fosztogatásokba kezdett. Feltörték és kiürítették az üzleteket, élelmiszerraktárakat és egyéb árulerakatokat.j Az újonnan felállított karhatalmi szerv, a Vörös Gárda tevékenysége kezdetben a rablások és önkényes vagyonlefoglalások megakadályozására irányult. Később 1919 májusától a Tanácsköztársaság elleni szervezkedések és lázadások könyörtelen letörésében játszott fontos szerepet a Vörös Gárda. Velemi Endre, a Jászsági alsójárás közigazgatási vezetője a proletárdiktatúra viszonylag mérsékelt tisztségviselői közé tartozott, aki a közellátás és a termelés megszervezésében jelentős intézkedéseket hozott. A Tanácsköztársaság bukása után azonban a bevonuló román katonák letartóztatták és agyonlőtték. 194