Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

ezzel együtt a vármegye bizottságának, tisztikarának, városi és községi elöljáróinak neveit tartalmazó, az 1878-ik évi május hó 20-ik napján tartott bizottsági közgyűléshez intézett alispáni jelentés. Kelt Szolnokon, Krisztus urunk születése után 1878. évi Pünkösd havának 21-ik napján. A megyeháza épületének tervezésére kiírt pályázatot Pártos Gyula terve nyerte el, a kivitelezése pedig a Benkó Károly által készített tervvel együtt valósult meg eklektikus stílusban. Az építést Pucher József budapesti építész vállalta, Szolnok város ingyen telket és 30 ezer forintot ajánlott fel az építéshez. 1877. október 29-én helyezték el az első téglát, alapkő-letételi ünnepélyt pedig 1878. október 29-én tartották. Az alapkőben elhelyezték a megyei, városi és községi tisztikar névsorát és az alapító okmányt. Az épület alig több mint egy év alatt elkészült, és 1878. november 18-án az új megyeháza dísztermében ülésezett Jász-Nagykun-Szolnok megye törvényhatósági bizottsága. A megyeháza építésének megszervezésében kiemelkedő szerepe volt Sipos Orbán alispánnak. 1878. október 30. Karcagi, kunhegyesi céhek megszüntetése és átalakítása ipartársulatokká Tekintetes Alispán Úr! Hivatkozással folyó évi 9295. szám alatt küldött becses meghagyására, van szerencsém jelentésemet a következőkben megtenni: A volt Jászkun Kerületek tekintetes alkapitányának 1875ik évi július 17-én 3737 szám alatti rendeletével utasítva lettem, hogy a feloszlatott czéhek jegyző és számadási könyvei alapján a volt czéhbiztosok, czéh és atyamesterek s czéhjegyzők közbenjöttével a czéhek vagyonát saját elnökletem alatt állapítsam meg s minden egyes czéh vagyonát vegyem hatósági őrizet alá s a számadási könyvek, pecsétnyomók és szabadalom levél kivételével az ingóságokat árvereztessem el, a készpénz, kötvények és szerelvényekből befolyandó összeget pedig hasznosítás végett egyelőre a kisújszállási takarékpénztárba helyezzem el s az árverési jegyzőkönyvet a takarékpénztári könyvecskével együtt az 1875-ik év augusztus 20-ra terjesszem fel. Ezen meghagyás következtében az ingóságokat elárvereztettem s a czéhek vagyonaiból befolyt 81 ft 85 xról szólló takarékpénztári könyvecskét a jegyzőkönyvek kapcsán az 1875-ik év augusztus 27-én 1313 szám alatt tekintetes alkapitány úrhoz be is terjesztettem. Az ezen czéhek helyébe alakult s immár megerősített alapszabállyal bíró Kunhegyesi ipartársulat elnökségének hozzám intézett kérelme folytán tisztelettel az iránt kérelmezem tehát tekintetes alispán úr előtt, miszerint ezen összeget, - ha ipari czélokra ez ideig fel nem használtatott volna, - a Kunhegyesi ipartársulat javára kiadatni méltóztassék. Kunhegyes. 1878. október 30. Szőgyi István mk. polgármester SZML. Alispáni ir. Cs. 12./2. sz. A feudális korszakból átörökölt érdekvédelmi szervezetek, a céhek a 19. század második felében az ipari fejlődés gátló tényezőivé váltak. Ezért az 1872. évi első ipartörvény a céheket megszüntette és pótlásukra létrehozta az ipartársulatokat. Számos céh, köztük a karcagi és kunhegyesi céhek is, ipartársulatokká alakultak, melyekbe az iparosok önkéntességi alapon léptek be. 163