Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

művelt és nem müveit földekben, szőlőkben és szőlőhegyekben, rétekben és legelőkben, vizekben és vizek lefolyásában, halastavakban és halászóhelyekben, szolgákban és szolgálattevőkben, vámokban és az alant következő többi javakban. És azt akartam, hogy ez országunk összes püspökeinek, apátjainak és világi nagyjainak a tudomására jusson. [...] Adtam azt a földet [...] amely a Tisza folyó mentén terül el, magával az ottani Tisza folyóval együtt; ... addig a rétig, ahol Kürth

2 faluba szoktak átmenni. [...] A Tiszán túl adtam a Pél

3 nevezetű földet, a Kengelu

4 nevű víznek a révje felett, a saját határai mellett. Ennek a földnek az első része Zounuk

5 polgárai közt oszlik meg. Majd Zeku következik, mely később a mező közepén át határvonalat képez Szent Benedek ottani faluja és a Zounuk városbeliek földje között. A továbbiakban Szent Benedek faluja és a fehérváriak faluja közt a mező közepén létesült egy verem, amely vermet András bíró ásta. Azután következik Lughta, ahol Szent Benedek földjének a részei el vannak választva azzal az úttal, amely az ő falujokba vezet. Majd bizonyos fák mellett ástak egy vermet azon emberek földjeinek a megosztása céljából, akiket Cehtieknek hívnak. Azután a Kengelu nevű rév mellett ugyanazon Centiek és Szent Benedekiek közt van a határ ott, ahol Szent Benedek népe szénát szokott kaszálni. A továbbiakban maga a Kengelu nevezetű víz is megoszlik középütt egy út által, ahol ugyancsak egy verem (van) Szent Benedek részére. Továbbá Aruch felett is egy vermet ástak, hogy meglegyen a megosztás azokkal, akiket Wosscianusoknak

6 neveznek: ugyanaz az Aruch ugyanis körül follya az egész földet a Wosscianusok részéről, egészen Zunde

7 földjéig. [...] Zounuk mellett a Meler nevű víz felett adtam 15 ház szolganépet a hozzátartozó földdel, amely elég terjedelmes, melyet saját határai határolnak és adtam magát a vizet halászásra, amennyiben azon föld határában adódik rá mód. [...] Ennek és a fent említett többi falunak meghagytam, hogy az apát részére kaszálják a szénát, azt gyűjtsék össze, az udvart és az udvarházat tartsák jó karban, szállítsák a bort és télen táplálják az apát két lovát. [...] A halastavak pedig, amelyeket a monostornak adtam, a nagyok és kicsinyek egyaránt, az apát felügyelete alatt legyenek, a halászok pedig: [...] lássák el a testvéreket halakkal, hogy azokból élelmeztessenek. Ezekben az örökségekben pedig, ti. falvakban, szántókban, erdőkben, vadászatokban, vizekben, halastavakban és halászó helyekben, rétekben és legelőkben, meg a vámokban, valamint a többi javakban, amelyekkel Szent Benedek említett monostorát ... el tudtam látni, egyetlen ember sem igényelhet magának valami jogot vagy haszonvételt, mivel azokat csak a monostornak és a monostor apátjának hagytam. [...] A Magyarország területén említett földeken pedig ti. Meierben, [...] Pélben, [...] az apát annyi embert helyezhet el ekéstül, amennyit csak akar, mert szélesek, hosszúak és nagyok [...] És hogy királyi alapításom a jövőben is érvényben maradjon, alant saját kezemmel erősítettem meg. Egyoldalas, kézzel, tintával pergamenre írt, eredeti aláírással és pecséttel ellátott oklevél. (Magyarra fordította: dr. OSZWALD Ferenc.) Esztergomi Á L Székeskáptalan magánlevéltára. 1217. Lad. 9. Fase. 3. no. 3. - Nyomtatásban közli: ANTAL Árpád: Olvasókönyv Szolnok megye történetéből. Szolnok, 1969. 7-8. p. Az államszervezés munkájához szorosan kapcsolódott az egyházi szervezet kiépítése. Megyénk északi és keleti része az egri egyházmegye része lett, a többi a váci püspökséghez került. A katolikus egyház a királyi adományok lévén jelentős birtokok urává vált. Az 1075-ös garamszentbenedeki alapítólevél említi elsőnek Szolnok városát. A garamszentbenedeki alapítólevélben I. Géza által az apátságnak adományozott Pél föld a mai Rákóczifalva, Szandaszőlős, Kengyel, Tiszatenyő területének zömére terjedhetett ki. Pél-Pelu a XV. században Tenyő és Kengyelszállás másik neveként is megjelenik, s Kengyelre utal a Kengelu víz helynév is. Zunde földje a mai Szandával azonos, míg a Meler vízfolyás a Millerrel azonos. Vitatott, hogy az oklevélben jelölt falvak mindegyike állandó település, valódi falu volt-e már ekkor. 13