Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

viselik, ugy a köz magyar hon, mint nemzetünk szellemi és anyagi jóllétét, ' s teljesen meggyőződve lévén arról, hogy Önök szabad keblén a szabadság 's alkotmányosság üdvhozó eszméi 's érzelmei dobogtatják, 's törvényes utón , ez irányban mindent tenni készek: ezennel testvéri bizodalommal felkérjük Önöket, a közhaza és különösen kerületünk 's községeink szent érdekeiben, hogy nem kiméivé erőt, fáradtságot, hazafiúi áldozó nemes készséggel, mint hajdan Őseink a vész napjaiban cselekedtek, a napra, melytől kis hazánk jövője nagy részben függ, 's a nemzeti közgyűlésre, mely a szerint, mint pártoltatni fog, több vagy kevesebb áldást hozand, példájára Pest városa polgárainak is, hol a szabadság zászlója alá ezrek állottak, hiú rémképektől nem remegve, de igazságunkban vetve a férjfias reményt 's bizalmat, kebelünkből, a kor szózatát megértő 's belviszonyainkat nemzet 's ország szerű szempontból felfogott vagy felfogni képes hazafiakat teljesen meghatalmazva, hozzánk Kisújszállásra, a városház nagy termében, e végett általunk felkért, s teljes hitünk szerint megajánlkozandó szabad lelkű polgártársunk 's egy személyben Kapitányunk Illéssy János úr vezérlése alatt, kis hazánk békéje 's nemzeti érdekei 's viszonyai feletti conferenciára minél nagyobb számmal küldeni 's ekép, ugy a lehető zavarok eltávolításában, mint köz ügyeinknek óhajtott czélhoz vezetésében segéd kezeket nyújtani szíveskedjenek. Kik is, jó és bal sorsban változhatlan testvéri szeretettel 's bizalommal vagyunk Kisújszálláson Március 23. 1848. Önöknek Kedves testvéreinknek 's polgártársainknak hiv testvéreik a Kisújszállási Nagy Kunok Fő Birája Tanácsa és Közönsége. SZML Túrkeve. ir. M. füzet, 4. kötet. 22/1848. SZ. Az 1848-as márciusi események hatására a Jászkun Kerület településein is lelkes hangulatú népgyűlésekre került sor. Mindenhol elfogadták a pesti 12 pontot, melyet több esetben helyi követelésekkel egészítettek ki. A jászkunok forradalom melletti kiállása annál is inkább figyelemre méltó, hiszen kiváltságos helyzetükből adódóan a követelések egy része - mint a jobbágykérdés - nem érintette a helyieket, s ezen a területen a polgári átalakulásnak már számos eleme létezett. Ugyanakkor erre az időre a feudális eredetű kiváltságok, ill. azok értelmezéséből adódóan számos belső ellentmondás terhelte a Kerület életét, s indokolta a változások melletti kiállást. Az 1848. március 28-án Kisújszálláson megtartott nagykun nemzeti gyűlésen a pestiekhez hasonlóan 12 pontban foglalták össze követeléseiket a nagykunok. Legfőbb helyi követelésük a főkapitány eltávolítása, az országgyűlési követek visszahívása és az egyes kerületek önállóságának biztosítása volt. 1848. április 4. Szluha Imre és Kenéz Mihály országgyűlési követek visszahívása és új követek megbízása Megbízólevél az 1847-ik évi november 7-kén sz. kir. Pozson városában kezdett 's jelenleg folyamatban lévő hongyűlésre a' Jász Kun kerületek által Szluha Imre és Kenéz Mihály urak helyett újabban választott követ urak részére. Mi stb. - akkoron dicsőségesen uralkodó koronás királyunk 8-ik Ferdinánd ő Felségének kegyelmes meghívó levele következtében a' múlt 1847-ik évi nov. 7-kén sz. k. Pozson városában kezdett országgyűlésre kerületeink részéről küldött követeinket jelesül, Szluha Imrét követi pályájánál elutasítottuk, Kenéz Mihályt pedig pályájáról visszahívtuk, helyettök országgyűlési követeinkké 133