Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

A jászkünok közjogi helyzetéből adódóan a mindenkori nádornak megkülönböztetett szerepe volt a kiváltságos területen, hiszen nem csupán az uralkodó helyettese volt, hanem a jászok és kunok főbírája és örökös ispánja is. Különösen nagy tisztelet övezte József nádor személyét, aki több mint ötven éven át töltötte be a nádori tisztséget, s országfejlesztő tervei a reformkor nagyjainak tiszteletét is kivívták. Több alkalommal személyesen is ellátogatott a Jászkun Kerületbe, s a fényes külsőségek között megrendezett fogadások igazi népünnepéllyé váltak egy-egy településen. József nádor 1797ben a Jászságon keresztül Sáros vármegyébe, 1805-ben pedig valamennyi nagykunsági települést érintve Máramarosba utazott. Látogatásának emlékére Jászberényben és Karcagon is emlékoszlopot állítottak, melyeket azonban 1849-ben a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése után leromboltak. A jászberényit hamarosan helyreállították, s ma a Nádor utcában áll. József nádor karcagi látogatásának krónikáját Dósa Antal kerületi nótárius és levéltárnok jegyezte le. 1 jegyzőkre 5 telekkönyvet 2 szálláshely 6 pénztárakat 3 meghallgatás^ 7 tanácsbéli 4 levéltárat 1809. szeptember 9. Egy jászdózsai katonának álló legény a helyi tanács előtt intézkedik vagyonáról Szíjártó András a' ki most katonának állott, előhivatta azon adósokat, a' kik néki tartoznak, azokat, a' Bíróság előtt fel fedezi, t. i. az mostoha Attyánál Nagy Pálnál vagyon 75 Rfr nem különben Drapos Andrásnál is 75 Rfr, melly capitális Summának dato Presentium fog az Inicze folyni; ezeken felül vagyon még a' gulyán Szijártó Andrásnak egy 4-ed füre menő üsző marhája, a' melyet mostoha Attyánál Nagy Pálnál meghagyna oly formán, hogy áztat ha üdővel Isten haza segíti, akkoron azon marhát szaporodásával együtt tartozik a mostoha Attya által adni, á Földbéli jussa eránt pedig olly rendelést tészen, hogy a' még az édes Annya élni fog, addig maradjon azon módon, a' hogy most vagyon, hogy ha pedig az Úr Isten halálát Szijártó Andrásnak a katonaságába rendelné, azon esetre az egész 150 Rfr ból álló Summát hagyja az édes Anyának, hogy ha pedig az is meg halna, akkoron azon Summának felét az Templomra, felét pedig Nagy Örzse Húgának ajánlja. SZML. Jászdózsa község iratai. Jegyzőkönyvek. 1808-1819. 48. p. A francia forradalmi és a napóleoni háborúk hazánkban a katonakorú férfinépesség jelentős részét mozgósították. Ez sajátosan hatott a kiváltságolt Jászkun Kerület lakosságára, mivel a redemptus birtokosokat főképp a nemesi felkelésekben való részvétel, a birtoktalanokat viszont a rendszeres újoncállítás érintette. A katonaállítás a községekre kivetett kontingens alapján történt. A katonának álló legény minden esetben intézkedett vagyona felől a tanács előtt, s ennek a Kerület minden községében kialakult rendje volt. 1816. március 20. Karcagi görög kereskedők kérelme a főkapitányhoz a zsidó bérlők árusításának megtiltására Száz esztendő múlik, miólta a Görög kereskedők, valamint Magyar Országnak több helyein, úgy a Nagykunságban, és nevezetesen Kardszag Városában kereskedést folytatnak, és a Hazafiaknak meg elégedésére tehetségek szerint szolgálnak, nem különben a közterhet viselik, és ez által ő Felsége a Haza előtt magokat érdemessekké tenni meg nem szűnnek. Kardszag Várossá mind ennek fő bizonysága lehet, azonban a Kardszagi Tanáts nem tudni mi okon vezéreltetvén, most már arra ment, hogy keresztény kereskedők helyett zsidót, kit eddig a Jászság és mind a két Kunság bé nem vett, bé venni kezd. 113