Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

Székesfehérvárott és Pesten végzett iskolái után ügyvédi oklevelet szerzett. 1825ben jelent meg első jelentős műve, a „Zalán futása" című eposza, mely ismertté tette nevét. 1831-ben a „Csongor és Tünde" mesejátéka, 1837-ben a „Szózat" került ki tolla alól. 1848-ban országgyűlési képviselő lett, majd Kossuth híveként Debrecenbe követte a kormányt. Világos után rövid ideig bujdosott, majd Baracskára, később pedig Kápolnásnyékre költözött. 1854-ben vetette papírra „A vén cigány" című költeményét, a legmélyebb magyar rapszódiát, melyben a nemzeti fájdalom apokaliptikus víziókban fejeződik ki. WAGNER GUSZTÁV Főmérnök, 1876 és 1882 között a MÁV Jáműjavító (MÁV-műhely) főnöke volt. A szakmunkásképzést ő szervezte meg először az üzemben. Szakmailag kimagasló munkája mellett dalárda, munkásolvasókör és a munkások szabadiskolájának létrehozója. Mivel szervezőmunkáját az ú.n. forradalmi munkásmozgalom szempontjából gátló tényezőként értékelték, személye nem részesült az utókor méltó megbecsülésében. WEISZBRUNN GYÖRGY (SZOLNOK, 1904. —SPANYOLORSZÁG, 1938.) Fűtésszerelő, spanyolországi internacionalista. Szüleivel együt, az 1920-as évek elején Franciaországba vándorolt ki, ahol bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A kint élő magyar vasmunkások között, szakszervezeti és kultúrtevékenységet fejtett ki. 1932-ben belépett a Francia Kommunista Pártba. A spanyol polgárháborúban 1936-tól vett részt. A madridi harcokban megsebesült. Gyógyulása után Párizsban a spanyol köztársaságiak támogatására rendezett népgyűléseken szónokolt. 1937-ben visszatért a frontra, és az újonnan szervezett magyar internacionalista zászlóalj politikai megbízottja lett. Spanyolország északkeleti részén vívott harcokban esett el.

51 WERBŐCZY ISTVÁN (VERBŐC, 1458, — BUDA, 1541.) Királyi személynök, nádor, kancellár, a középkori Magyarország legjelentősebb jogtudósa. Köznemesi családból származott. Tanulmányait a bolognai, páduai és bécsi egyetemeken végezte. 1502-ben országbírói ítélőmester lett. Mint a Szapolyai-féle köznemesi párt egyik vezére a főnemesek hatalmának korlátozásában sikereket ért el. 1514-ben egyik kezdeményezője a jobbágyok röghözkötését kimondó törvénynek, 1516-ban személynök, 1525-ben nádorrá választották. Szapolyai királlyá választása után, mint kancellár a törökbarát politika támogatója volt. Szapolyai konstantinápolyi követe, majd 1541-ben a szultán a magyarok főbírájává tette. Még ugyanebben az évben valószínűleg megmérgezték. WITTMANN VIKTOR (SZOLNOK. 1889. — ASPERN, AUSZTRIA, 1915.) Gépészmérnök, pilóta és repülőkonstrüktőr. Középiskolai tanulmányait Szolnokon végezte, majd a budapesti műegyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. Az 1913-ban alakult Első Magyar Repülőgépgyár műszaki igazgatója volt. Gépeivel számos hazai és nemzetközi repülőversenyen díjat szerzett. 1914-ben magassági rekordot állított fel. Repülőszerencsétlenség áldozata lett. 175