Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

elnök. Bár az Osztrák-Magyar Monarchia hadbalépését ellenezte, azl. világháború végén a szenvedésekért őt okoló fegyveres katonák meggyilkolták. TOLDI MIKLÓS (? , 1320 KÖRÜL, — ?, 1390.) Ispán, zsoldosvezér. Bihar vármegyei birtokos nemescsaládból származott. Nevét a történeti források először 1348-ban említik. 1352-54-ben Pozsony vármegyében alispán és várnagy, majd 1355-ben az esztergomi érsek szolgálatában állt. 1365ben az Itáliában harcoló egyik zsoldossereg alvezére volt. 1372-ben hevesi, 138385-ben szabolcsi ispán. 1387-ben birtokadományban részesült. 1388-ban valószínűleg Zsigmond király kíséretében Prágában tartózkodott. Alakja Arany János Toldi trilógiája révén vált ismertté. TOMORY PÁL (?, 1475 KÖRÜL — MOHÁCS, 1526.) Kalocsai érsek, a mohácsi csatában a magyar sereg fővezére. Abaúj vármegyei köznemesi család sarja. 1501-től 1514-ig az erdélyi sókamara ispánja, 1505 és 1514 között fogarasi vámagy. A Dózsa-felkelés leverésében jelentős része volt. 1519-ben budai várkapitány, de egy évvel később pap lett és egy ferences kolostorba vonult. 1521-ben már kalocsai érsek és Magyarország főkapitánya. 1522-től kisebb sikereket ért el a törökök ellen, bár ebben a nemesség nem támogatta. A mohácsi csatatér kiválasztását ellenezte, de a királyi haditanács rendelkezését végrehajtotta és vitézül esett el az ütközetben. TOMPA MIHÁLY (RIMASZOMBAT, 1817. — HANVA, 1868.) Református pap, költő, a népi-nemzeti irányzat jelentős alakja. Tanulmányait a sárospataki kollégiumban végezte. 1844-ben Eperjesen lett nevelő, majd 1846-ban a Gömör megyei Beje községben lelkészi hivatalt vállalt. Az 1848-49-i szabadságharcban, mint tábori lelkész vett részt. Világos után ismét községi lelkészként tevékenykedett. Versei 1840-től jelentek meg különböző folyóiratokban. 1847ben sikerült kiadatni válogatott gyűjteményét, mely régies formában írt költeményeket tartalmaz. Az 1850-es években műveiben bátran kiállt az önkényuralom ellen. A „Gólyához" című verse miatt a hatóságok rövid időre bebörtönözték. TÓTH ÁRPÁD (ARAD, 1886. — BUDAPEST, 1928.) Költő, műfordító, újságíró, a Nyugat-nemzedék kiemelkedő alakja. Középiskoláit Debrecenben végezte, majd Budapesten magyar-francia szakos bölcsészeti tanulmányokat folytatott. 1908-tól a Nyugat munkatársa. 1919 után az „Új Isten" című ódájáért sok támadás érte. 1921-ben „Az Est" munkatársa lett, de a „Nyugat"-nak továbbra is dolgozott. Líráját rendkívüli formakészség és fájdalmas rezignáció jellemzi. TÓTH BUCSOKI ISTVÁN (MÁTRANOVÁK, 1889. — TATABÁNYA, 1944.) Bányamunkás, az illegális KMP jelentős alakja. Ifjúmunkásként lépett be a bányászszakszervezetbe és a szociáldemokrata pártba. 1919 januárjában csatlakozott a KMP-hez. A Tanácsköztársaság idején a 8. munkásezred politikai biztosa. 1925-ben a tatai szénmedencében irányította az MSZMP szervezését. 1943 végén a Békepárt Központi Bányászbizottságának tagja, 1944 nyarán a tatai szénmeden170