Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)
pedig Álmos, Előd, Kund, Kond, Tas, Huba és Tétény voltak a honfoglaló törzsfők. Mindkét névsort csak később állították össze a honfoglalásban vezető szerepet játszó személyekről szóló hagyományok alapján. HILD JÁNOS (SALESL, 1766. — PEST, 1811.) Építőmester, Hild József építész apja. Bécsben végzett iskolái után Itáliában járt tanulmányúton, majd a nagyszombati működése után Pesten az Újépület építését vezette. Pest új városrészének kiépítését és a már meglévő részek rendezését az J tervei alapján kezdték meg. HILD VIKTOR (KECSKEMÉT, 1855. — SZOLNOK, 1929.) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye neves polihisztora, publicistája és történetírója. A Hild építészcsaládból származott. A budapesti piaristáknál tett érettségi után jogot tanult, de közben írói tevékenységet is folytatott. Tanulmányait abbahagyva kadét, majd hírlapíró lett. 1880-8 l-ben különböző pesti lapok munkatársa, 1882től 1887-ig Kolozsvárott újságíró. 1888-tól a Jászság című lap főszerkesztője. Az 1890-es években megkezdte Jász-Nagykun-Szolnok vármegye monográfiájának megírását, később pedig 12 kötetben gyűjtötte össze a Jászság és a megye történetére, régészetére vonatkozó feljegyzéseit. 1902-től Szolnokon élt. 1920-tól haláláig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főlevéltárosa. Régészeti és történeti gyűjtéseivel, továbbá könyvtárával az 1934-ben létesült városi könyvtár és múzeum alapjait vetette meg. HOKSÁRI JÁNOS (SZOLNOK, 1888. — ABONY, 1920.) Fűtőházi munkás, a szolnoki munkásmozgalom mártírja. Tagja volt a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, majd részt vett a KMP szolnoki szervezetének megalakításában. 1919. március 23-án a szolnoki forradalmi törvényszék bírájává nevezték ki. 1919. április 7-én pedig a városi tanács tagjává választották. 1920. április 28-án a fehér különítményesek társaival együtt a szolnoki börtönből Abonyba hurcolták és meggyilkolták. 17 HORÁNSZKY NÁNDOR (EGER, 1838. — BUDAPEST, 1902.) Ügyvéd, politikus, miniszter. 1861-ben a szolnoki törvényszék bírájává nevezték ki. Állásáról azonban a politikai elnyomás visszaállítása miatt rövidesen lemondott és Szolnokon ügyvédi irodát nyitott. Az ő elnöklete alatt alakult meg a város első iskolaszéke. Kisdedóvó és takarékpénztár létesítését is Horánszkynak köszönheti a város. Több évig elnöke volt a polgári kaszinónak. 1872-ben balközép programmal Szolnok lakossága országgyűlési képviselővé választotta. 1875-ben a Szabadelvű Párthoz csatlakozott, majd az Apponyi Albert vezetése alatt álló 67-es ellenzék híve lett. Mint neves gazdasági és pénzügyi szakembert, 1902-ben kereskedelemügyi miniszterré nevezték ki. HORTHY ISTVÁN (PÓLA, 1904. — ALEKSZEJEVKA, SZOVJETUNIÓ, 1942.) Gépészmérnök, kormányzóhelyettes, Horthy Miklós idősebbik fia. A MA VAG igazgatója, majd a MAV elnöke. Neves mozdonykonstruktőr. A II. világháború kitörésétől az angol orientáció híve. Horthy Miklós kormányzó kezdeményezésére 1942. február 19-én az országgyűlés közfelkiáltással kormányzóhelyettessé vá143