Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

társadalmi témájú cikkek jelentek meg. Bár a Tanácsköztársaság idején nem vállalt szerepet, a kommün bukása után mégis emigrációba kényszerült. 1923-ban tért haza Bécsből. Naturalista ábrázolásmódjába későbbi műveiben romantikus hajlam vegyül. Több regényt írt. Legjelentősebb drámája a „Tanítónő," mely szakítva a falusi élet patriarchális ábrázolásával, a társadalmi ellentmondásokat kiélezetten, naturalisztikus eszközökkel mutatja be. BUDAI NAGY ANTAL (? — KOLOZSVÁR, 1437.) Az 1437. évi erdélyi parasztfelkelés egyik vezére. Kolozs megyei kisnemes, az inkvizíció és Lépes György püspök tizedkövetelései miatt kirobbant parasztfelkelés egyik legjelentősebb alakja. A nemesi seregek felett aratott győzelem után 1437. július 6-án Kolozsmonostoron, majd október 6-án Apátiban a jobbágyok jogait egyezményben rögzítették. Mivel a tizedmentességhez jutott kisnemesség a parasztokat nem támogatta többé, a felkelés rövidesen elbukott. Budai Nagy Antal a Kolozsvár melletti ütközetben esett el. BULCSÚ (? — 955.) A kalandozó magyarság egyik vezére. Csapataival 945-ben a bajor hercegek szövetségében Franciaországig tört előre, ahonnan Észak-Itálián át tért vissza. 947 és 950 között többször járt Bizáncban, ahol megkeresztelkedett. Az augsburgi csatavesztés után Ottó német király Regensburgban kivégeztette. CZAKÓ ELEMÉR (SZOLNOK, 1876. — BUDAPEST, 1945.) Könyvkiadó, iparművészeti szakíró. Egyetemi tanulmányait Párizsban végezte. 1897-től a budapesti Egyetemi Könyvtárban, majd az Iparművészeti Múzeumban könyvtáros. 1911-től az Iparművészeti Iskola igazgatója. 1925-től 1934-ig az általa újjászervezett Egyetemi Nyomda főigazgatója. A könyvnyomtatásról, könyvdíszítésről és az Egyetemi Nyomda történetéről szakirodalmi műveket jelentetett meg. CZÓBEL BÉLA (BUDAPEST, 1883. — BUDAPEST, 1976.) A modern magyar festészet egyik kiemelkedő alakja. Tanulmányait a nagybányai szabadiskolán kezdte, majd Münchenben és Párizsban tanult. Első munkái plein air tanulmányok, melyek a szecesszió hatását mutatják. Az I. világháború kitöréséig egyformán részt vett a párizsi és a hazai művészi életben. 1914 és 1919 között Hollandiában, ezután Berlinben, majd 1925-től ismét Párizsban élt. Kiállításokat azonban gyakran rendezett Magyarországon. A II. világháború idején a szentendrei művésztelepen alkotott. 1945 után rendszeresen látogatott Párizsba, ahol kiállításai is voltak. CSABA (V. SZÁZAD) A mondák szerint Attila hun király fia, aki apja halála után csatát vesztett a testvérével vívott háborúban és ezután Bizáncba menekült. Majd onnan Szkithiába ment vissza rokonaihoz. Seregének a Kárpát-medencében maradt tagjai, mintegy háromezren, várták visszatérését. Ezek voltak a monda szerint a székelyek ősei. Főleg a székelyek között maradt fenn a a szájhagyomány, hogy Csaba királyfi a Hadak útján, a Tejúton vissza fog térni seregével, ha népét veszély fenyegeti. 132