Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

Parasztpártot. Paraszt Újság címmel hetilapot indított. 1910-ben újból országgyűlési képviselővé választották. Programjában polgári demokratikus szabadságjogokat és földreformot követelt. ÁRPÁD (? — 907.) Magyar fejedelem, Álmos fia. A honfoglaló törzsszövetség nevét adó Magyar törzs vezére. Az 1301-ig uralkodó Árpád - ház őse. Kurszán kende mellett a gyula tisztet viselte, mely a tényleges hatalom birtoklását jelentette. 895-ben, mint hadvezér a Vereckei-hágón át benyomult a Kárpát medencébe, amellyel kezdetét vette a honfoglalás. A kende méltóságot csak 904-ben, Kurszán halála után ragadta magához. Óbuda környékén temették el. BABITS MIHÁLY (SZEKSZÁRD, 1883. — BUDAPEST, 1941.) Költő, műfordító, elbeszélő, esszéíró. Az MTA levelező tagja. Egyetemi tanulmányai után gimnáziumi tanár. A Nyugat munkatársa, később szerkesztője. 1919-ben az irodalomtörténet tanára a budapesti egyetemen. Versei a nagyváradi „Holnap" antológiában jelentek meg először. 1917-ben jelent meg híres pacifista verse, a „Húsvét előtt", melyért tanári állását elveszítette. Élete végén költészetében szembefordult a fasizmussal is. A verseken kívül regényeket, novellákat és irodalomtörténeti tanulmányokat írt. Műfordításai közül legjelentősebb Dante Isteni színjátékának magyarra átültetése. BACSÓ NÁNDOR (SZOLNOK, 1904. — BUDAPEST, 1974.) Agrometeorológus, egyetemi tanár, a földrajztudományok doktora. Szülővárosában végzett gimnáziumi tanulmányai után a budapesti egyetemen matematikafizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1927-től az Országos Meteorológiai Intézetben dolgozott. 1954-től az Agrártudományi Egyetem, 1967-től a Kertészeti Főiskola tanszékvezető tanára. Az országos csapadékmérő hálózat tevékenységét irányította és agrometeorológiai kutatásokat végzett. Vezette a Magyarország időjárását havonta összefoglaló krónikasorozatot. Számos meteorológiai könyv és tanulmány szerzője. BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE (SZARVAS, 1886. — SOPRONKŐHIDA, 1944.) Politikus és publicista. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom után a MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) egyik megalapítója. A Szózat című fajvédő lap szerkesztője. Később szakított a Fajvédő Párttal és a liberális ellenzékhez csatlakozott. 1939-ben belépett a Független Kisgazdapártba. Mint ellenzéki képviselő többször szót emelt a baloldali személyiségek érdekében, a német befolyás erősödése és a háborús politika ellen. A II. világháború idején az ellenállási mozgalom polgári szárnyának vezetője. 1944. december 28-án a nyilas hadbíróság halálos ítélete alapján kivégezték. BALASSI BÁLINT (ZÓLYOM, 1554. — ESZTERGOM, 1594.) A magyar reneszánsz nagy költője. A magyar nyelvű világi líra megteremtője. Gazdag főnemesi család sarja. Báthori István erdélyi, majd lengyel udvarában élt. Később végvári vitéz volt Egerben és Érsekújváron. 1594-ben Esztergom ostrománál szerzett sebébe halt bele. Költészetében a szerelmes líra összefonódott a 126