Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

A szolnoki utcák és terek névadói ABA NOVÁK VILMOS (BUDAPEST, 1894.— BUDAPEST 1941.) Festő és grafikus. Az expresszionista irányzat követője. Az 1910-es években a Szolnoki Művésztelepen ösztöndíjasként Fényes Adolf mellett dolgozott. 1921 és 1923 között a Nagybányai Művésztelepen töltötte a nyarakat. 1928-tól 1931-ig Rómában élt és alkotott. 1932-ben a Szolnoki Művésztelepre jött, és haláláig 1941ig tagja maradt. Legjelentősebb művei Olaszországból való hazatérése után készültek: 1933-ban a Jászszentandrási templom freskója, 1936-ban a szegedi Hősök kapuja, 1938-ban a székesfehérvári Szent István- mauzóleum és a budapesti Városmajori templom freskói. ADY ENDRE (ÉRMINDSZENT, 1877. — BUDAPEST, 1919.) A legnagyobb magyar költők egyike. Elszegényedett kisnemesi családból származott. Jogi tanulmányait abbahagyva hírlapíró lett. 1900-tól Nagyváradon, 1905-tól Budapesten élt. A polgári radikális szabadgondolkodás és a nemzeti érzés együttes gondolata tükröződik költészetében. Verseiben erős francia hatás is érvényesül. A verseken kívül novellák, újságcikkek és műfordítások tartoznak életművéhez. APÁCZAI CSERE JÁNOS (APÁCA, 1625. — KOLOZSVÁR, 1659) Filozófiai és pedagógiai tanár, író. A magyar nevelésügy egyik kiemelkedő alakja. Paraszti sorból származott. Gyulafehérvárott elkezdett tanulmányait Hollandiában folytatta. Hazatérve Gyulafehérváron és Kolozsváron tanított. Az egységes nemzeti iskolarendszer körvonalait vázolta fel. Anyanyelven tanító alsófokú iskolákat, és magas színvonalú, világi szakembereket is képező felsőfokú oktatást követelt. Descartes tanainak hirdetője. Az első magyar tudós, aki Kopernikusz heliocentrikus világnézetét nyíltan elfogadta. APPONYI ALBERT (BÉCS, 1846. — GENF, 1933) A dualizmus és a Horty-korszak egyik legjelentősebb konzervatív politikusa, nagybirtokos, az MTA tagja. 1872-től a Deák-párt országgyűlési képviselője, 1878-tól a 67-es ellenzék vezére. 1881 -tői 1933-ig, haláláig Jászberény országgyűlési képviselője. 1901-től 1903-ig a képviselőház elnöke, 1904-től 1918-ig a Függetlenségi párt egyik vezetője. 1906 és 1910 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. A nemzetiségek által sérelmezett iskola törvény, az ú.n. „Lex Apponyi" kidolgozója. 1920-ban a párizsi béketárgyalásokon a magyar delegáció vezetője. 1921-ben Szolnok város díszpolgárává választották.

1 1923-tól haláláig Magyarország fődelegátusa a Népszövetségben. Kiváló szónoki képességekkel és nyelvtudással rendelkezett. Politikájában mindvégig a keresztény-legitimista irányzat híve volt. 124