Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)
Ez a várostérkép segítséget ad több olyan utcanév azonosításához, amelyeknek helyét Botár Imre az 1863. évi jegyzék alapján nem tudta meghatározni. Ennek ellenére az 1863-ban összeírt utcák és közök jelentős részét elhelyezkedésük szerint nem lehet azonosítani, mivel az utcanévjegyzék szerint csupán az állapítható meg, hogy melyik városrészben húzódtak és az 1874. évi térképen sem szerepelnek. Sajnos mindeddig nem sikerült olyan várostérképre bukkannunk, mely a szolnoki utcákat, tereket és közöket az 1860-as, 70-es években teljes részletességgel feltüntetné. Később a kisebb utcákat és közöket a város népességének gyarapodásával fokozatosan beépítették. Egyes zsákutcákat kinyitottak, másokat pedig megszüntettek. Az 1880-as évektől egyre inkább szükségessé vált az utcahálózat egységes szabályozása, mely a város további fejlődésének egyik fontos feltételét jelentette. 1889-ben Derzsi József mérnök a városi elöljáróság megbízásából két városrendezési tervet készített, melyeket később a tanács Pólya Béla városi építésszel átdolgoztatott és kibővíttetett. Derzsi József először beterjesztett vázlatát a térkép alapszíne után vörös tervnek, a másik munkáját pedig kék tervnek nevezték. 24 A vörös terv elsősorban a belterület szabályozását tartalmazta. A kék terv radikálisabb változtatásokat irányzott elő, melyek a város egész területére vonatkoztak. A vörös terv csupán néhány belterületi utca kiegyenesítését és a közök rendezését írta elő. A közöknek csak egy részét zárta volna el, illetve nyitotta volna meg. A görbe utcák többségének kiegyenesítésével pedig nem foglalkozott. A tervezet a ferencvárosi és katonavárosi kertek rendezését is teljesen figyelmen kívül hagyta. 25 A kék terv a Molnár (Szapáry) és a Magyar utcát a Nagykereszt (Ady E.) utcáig meghosszabbította volna. A Fehérlő (Tisza Antal) és a Nagykereszt utcát pedig kiegyenesítette volna. A terv alapján a Nagykereszt utcától északra lévő, ekkor még beépítetlen kert között párhuzamos és ezekre merőleges utcákat kívántak nyitni. 26 A városi képviselő-testület által kijelölt építészeti bizottság a merészebb kék tervet fogadta el. A nagyszabású elképzelésekből végül nagyon kevés, a város egységes szabályozásából pedig szinte semmi sem valósult meg. Az 1890-es években kipattant városházi sikkasztás és a város egyébként is nyomasztó anyagi nehézségei a szabályozási tervek végrehajtását megakadályozták, melyek végül az ezekkel kapcsolatos költségvetési iratokkal együtt városi levéltárba kerültek. 27 Szolnok levéltárának 1903 előtti iratai azonban a város 1919. évi román megszállása idején a szabályozási tervekkel együtt megsemmisültek. A szolnoki utcanévadás történetének további jelentős dátuma az 1894-es év. Ekkor került sor ugyanis az utcák, közök és terek neveinek tömeges megváltoztatására és az új utcák elnevezésére. Az utcák és terek egy része a hagyományos névalakok helyett politikai elnevezést kapott. Pl.: Csordajáró út—Csokonai út, Csillag utca — Jókai utca, Régi Patika utca — Verbőczy utca, Kő út — Tomory út stb. Politikai névváltoztatásra 1894 előtt csupán két esetben került sor Szolnokon. 1891-ben a Molnár utcát Szapáry Gyula miniszterelnökről, 28 1892-ben pedig születésének 90. évfordulója alkalmából a Piac teret Kossuth Lajosról nevezték el. 29 10
