Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

NN OCSOD 1945 1947 Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Nemzeti Parasztpárt Független Kisgazdapárt Polgári Demokrata Párt Független Magyar Demokrata Párt Demokrata Néppárt Magyar Radikális Párt 1018 szavazat 1132 szavazat 761 559 803 1104 1693 1125 17 12 139 31 116 Összes érvényes szavazat: 4292 4218 Nem kis gondot jelentett a felrobbantott híd újjáépítése. Az 1944 őszén állított szovjet hadihidat 1945 őszén ideiglenes fahíd váltotta fel, azt azonban a jégzajlás elvitte, így 1947 nyarától komppal bonyolították le a forgalmat.

74 1949 tavaszától ismét megindult a Hármas-Körösön a hajójárat is.

73 1948 őszén jelentek meg Öcsödön a mezőgazdaság szocialista átszervezésének első úttörői. 1948 végén 11 család 46 katasztrális holdon, 1949 őszén 27 tag 227 holdon folytatott táblás szövetkezeti művelést.

76 A felszabadulás után ismét felmerült Öcsöd közigazgatási hovatartozásának kérdése. A 4330/1943. M. E. sz. rendelet alapján Öcsöd képviselőtestülete 1945. december 29-én 39:2 arányban megszavazta, hogy Szolnok megyéhez csatlakozik a község, ha Kunszentmárton lesz a járási székhelye. Békés megye az elszakadáshoz hozzájárult.

77 1946 őszén majd 1948 őszén - a tervezett megyeátalakítások során - Csongrád megye, illetve a kialakítandó „Szeged megye

1

' is szerette volna Kunszentmártonnal együtt Öcsödöt megszerezni.

78 1947-ben a képviselőtestület már csak az esetben kívánt Szolnok megyéhez kapcsolódni, ha az felépítteti a hidat és bekapcsolja a falut a vasúti hálózatba. A 4343/1949. M. T. sz. rendelet hozott végre döntést: Az új megyehatárok kialakítása során 1950. január 28-án Békés megye ünnepélyesen átadta Öcsödöt Szolnok megyének.

7y Öcsöd község tanácsa az 1950. október 22-i tanácsválasztást követően alakult meg. Első elnöke Bodócs István volt. A tanácstagok száma 81, a póttagoké 41 fő lett. A tanácstagok közül 17 ipari munkás, 44 szegény- és középparaszt volt, közülük 36-an egyéni gazdák, 20-an pedig tszcs-tagok voltak. Az értelmiséget négyen, a kisiparosokat és kiskereskedőket szintén négyen képviselték a községi tanácsban. A tanácsi apparátus létszáma a tanácsrendszer létrejöttét követő években 17 fő volt.

8

" (1957 tavaszáig a tanácselnökök négyszer cserélődtek. Attól kezdve hosszú időn át D. Kiss Sándor töltötte be az elnöki tisztet.) Az 1952-ben végrehajtott nagyobb tagosítás 557 öcsödi földtulajdonost érintett, de csak 109 vette át a neki járó csereingatlant. 1954-ben a „tartalékföld"-nek nevezett, elhagyott területek megközelítették a négyezer katasztrális holdat.

81 A legsúlyosabb ellátási gondok 1953 tavaszán és nyarán mutatkoztak. Az élelmiszerhiány miatt elégedetlenkedő tömeg 1953. július 12-én a tanácsházán követelte a javítást.

82 1953 őszén sok szövetkezeti tag kilépett, de egyetlen tsz sem szűnt meg. 1955 végén a község öt szövetkezetének 708 tagja és 3114 katasztrális hold földterülete volt.

81 1956. október 27-én tüntetést szerveztek a községben. A szövetkezet ügyéhez hű dolgozók helytállásának köszönhető, hogy a tsz-ek vagyonában csak a betakarítás elmulasztásával estek komolyabb károk.

84 Az öcsödi parasztság rendet és nyugalmat kívánt, de a korábbi hibás szövetkezeti politika visszahatása volt, hogv az öt tsz-ből három teljesen, egy pedig részben felbomlott. Még a legerősebb, a Szabadság tagjainak