Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

86 ÖCSÖD A századforduló után a választójogosultak száma emelkedett ugyan (1910: 696, 1913: 713, 1918: 860), de a vagyontalanok továbbra sem szavazhattak. A negyvennyolcas ellenzékiség megmaradt az öcsödiek szemléletében, bár egyre inkább csak szavakban. 1896. május 9-10-én nagy fénnyel ünnepelték meg a millenniumot: négyezer ember vonult ki „közlakomára" a Révlapos rétjére.

46 A kiegyezés utáni fellendülés Öcsöd életében kisebb változásokat hozott. 1876ban a lakosságra kivetett költségből - a Körösön felvontatott szálfákból - elkészült az 1862 óta tervezett állandó fahíd.

47 Ezt 1896-ban váltotta fel az állam által építtetett és 1944 őszéig szolgáló vashíd.

48 Visszavetette a községet a fejlődésben, hogy nem sikerült vasutat kapnia. A meg nem valósult vasútépítési tervek és törekvések 1873-tól 1947-ig kerültek felszínre, Szarvas és Kunszentmárton irányába szólóan.

49 1926-ban kapott rendszeres autóbuszjáratot Öcsöd. Békés megye 1715. évi újraalakulásától 1950-ig Öcsöd Békés megyébe, a szarvasi járásba tartozott. 1871-ben, 1874-ben és 1907-ben még csak feltételesen látta célszerűnek az átcsatolást a képviselőtestület a kialakításra kerülő, ill. már meglévő JászNagykun-Szolnok vármegyéhez.

50 Felmerült a Csongrád megyéhez tartozás gondolata is. 1926-ban a nagyobb fejlődés reményében kérelem született a Szolnok megyéhez csatolás érdekében, a belügyminiszter azonban elutasította.

51 Az 1890-ben kezdődött viharsarki agrárszocialista mozgalmaknak alig volt dokumentálható visszhangja Öcsödön. Munkáskör vagy a mozgalmak valamelyik irányzatához tartozó helyi szervezet nem alakult. A kubikosok, napszámosok, iparos segédek közül azonban többen kapcsolatban álltak a szarvasi, kunszentmártoni, mezőtúri szocialistákkal. Az első világháború súlyos csapás volt e községre is. A nyolc hadikölcsön elvitte a vagyon jelentős részét.

52 1917-től komoly közellátási gondok jelentkeztek. A hősi halottak után 121 hadiözvegy és 243 hadiárva volt még a húszas évek végén is. A hadirokkantak száma 89 volt.

53 Az 1918. november 2-án kirobbant spontán népmegmozdulás után november 4-én alakult meg az Öcsödi Nemzeti Tanács, a népkörök és a képviselő testület együttes díszközgyűlésén. December l-jén nagy tömegfelvonulást tartottak a köztársaság ünneplésére, nemzetiszínű és vörös zászlók alatt.

54 A polgári demokratikus forradalom időszakában erősödött a földosztás követelése, tényleges kiosztás azonban nem történt. 1918 decemberében bizottságot alakítottak az igénylők összeírására, 1919 március derekán a Nemzeti Tanács közlegelő juttatását, kiskertek és 300-400 házhely kiosztását kérte a földművelésügyi minisztériumtól.

55 A polgári erők 1919 februárjától mindinkább kiszorultak a község vezetéséből. A Szociáldemokrata Párt akkortájt alakult helyi szervezete február 24-én népgyűlés keretében életre hívta a 30 tagú munkástanácsot és a három tagú direktóriumot. Március 2-án az elöljáróság lemondott, a község vezetését a munkástanács vette át. Március 15én ismét nagy riépgyűlést, felvonulást tartottak. A munkástanács a proletárdiktatúra kikiáltása után is megmaradt.

56 Az új tanács az 1919. április 8-i választások után lépett hivatalba. A Békés megyei tanácsban Molnár Benedek képviselte Öcsödöt.

57 A román burzsoá intervenció miatt csak 1919. április 29-ig állt fenn a munkáshatalom a községben.

58 Az öcsödi vöröskatonák a 6. vörös hadosztályban küzdöttek azután is. A román megszállás 1920 március legelejéig tartott Öcsödön. A horthysta ellenforradalmi csapatok átmenetileg katonai igazgatást szerveztek, de rövidesen visszaállt a polgári közigazgatás. A Horthy-rendszer 25 esztendeje általában a stagnálás időszaka volt a község életében. A település vonzása gyengült, nem tudott elegendő munkalehetőséget nyújtani. 1920-1930 között 265 kubikos és mezőgazdasági munkás köl-