Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

ZAGYVARÉKAS 859 rétje volt. Ekkor a települést a váci püspökség és a káptalan fele-fele részben birtokolta, de a telkek és a jobbágyok nem voltak köztük elosztva. Az évi censusért, robot, mészárszék és italmérés megváltásáért együttesen 50 forintot fizettek, míg a kilencedet és a tizedet természetben kellett beszolgáltatni. Mindezeket 1734-ben a püspöki szék üresedése folytán a kamara a lakosoknak 115 forintért bérbe adta. A kaszálással, fuvarozással, malom jövedelemmel együtt a falu összes földesúri jövedelme 165 forint volt ekkor.

85 Rékas 1764-ben kötött úrbéri szerződést a váci püspökséggel és a káptalannal, s az ekkori 194 család társadalmi tagozódása a következő volt:

86 Egésztelkes 40 (20,6%), féltelkes 61 (31,4%), negyedtelkes 31 (16%), nyolcadtelkes 33 (17%), tizenhatod telkes 29 (15%). 1770-ben az úrbérrendezés során összesen 50 Vi jobbágy telket osztottak ki, s az egész telekre 28 hold szántó és 12 kaszás rét esett.

87 A II. József-féle népszámlálás az alábbi képet rögzítette:

88 Pap 1 Nemes 2 Tisztviselő Polgár 1 Polgár és paraszt örököse 145 Paraszt 198 Zsellér 175 Egyéb 50 1-17 éves sarj 417 Együtt 989 Nők 957 Jogi népesség 1946 Az 1828-as országos összeírás szerint Rékason 125 jobbágycsalád, 310 házas és 26 hazátlan zsellér, valamint 12 mesterember és 9 szolga élt. A társadalmi tagozódás még meglehetősen archaikus, így például egyetlen honorácior sem lakott a faluban. Fényes Elek 1843-ban megjegyzi, hogy a rékasiak foglalkozásszerűen fuvaroznak, aminek alapját a hagyományos lótenyésztés és a forgalmas utak találkozási pontjai képezik.

89 1910-től a kereső lakosság foglalkozási megoszlása az alábbi képet mutatta:

90 1910 Keresők 1949 1960 Mezőgazdaság 1562 1354 977 Ipar 97 287 603 Kereskedelem 23 52 100 Közlekedés 20 200 239 Közszolgálati és szabadfoglalkozású 27 63 Véderő 3 Napszámos Házi cseléd 25 Egyéb 44 160 351 Összesen 1801 2116 2270 Századunkban jelentős mértékben nőtt az iparban és kereskedelemben, főként pedig a közlekedésben dolgozók száma. E fejlődésben döntő szerepe volt Szolnok város közelségének, valamint a települést is érintő vasútvonalnak. Mindezek ellenére azonban Zagyvarékas mindvégig döntően agrár jellegű település maradt, mert az iparban és a közlekedésben munkát vállalók túlnyomó része eljáró volt, és átmenetileg néhány évig dolgozott ipari munkásként.