Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

ÚJSZÁSZ 825 Év 1900 1930 Segéd nélkül 43 46 1 segéddel dolgoztató 13 19 2 segéddel dolgoztató 3 8 3-5 segéddel dolgoztató 5 2 Az 1910. évi népszámlálás adatai szerint Újszászon 13 kovács, 5 lakatos, 1 fonó- és szövőiparos, 10 szabó, 14 cipész és csizmadia, 4 malomipari dolgozó, 1 pék, 9 hentes és mészáros, 2 kőműves, 5 ács, 15 szállodás és vendéglős, valamint 19 egyéb iparos működött,

128 1930-ban 6 asztalos, 1 ács, 2 bádogos, 4 bognár, 3 borbély, 13 cipész, 1 kőművesmester, 3 férfiszabó, 1 fényképész, 1 géplakatos, 4 kovács, 1 női szabó, 1 órás, és 1 pék működött a községben. Legnagyobb ipari üzeme a gőzmalma, mely 1910-ben 20 LE teljesítményű és Dessewffy Emil tulajdona, 1930-ban pedig a Csányi Gazdák RT. kezében van. Ekkor napi teljesítményét 100 mázsa őrleményben adják meg.

129 1945 elején a községben 158 iparost és kereskedőt írtak össze.

130

1950-ben 1 malom és 2 darálómalom működött a községben.

131 1955 végén 55 magánkisiparosa volt, közte 8 cipész, 2 fodrász, 2 kocsi- és kerékgyártó, 5 kovács, 1 kézműves, valamint 5 női és férfiszabó.

132 1960-ban állami ipartelepe a Szolnoki Sütőipari Vállalat kenyérüzeme, míg a szövetkezeti ipart az Ujszászi Vegyesipari KTSZ képviselte. 17 magánkisiparosa közül 1 asztalos, 2 fodrász, 4 cipész, 1 szabó, 4 pedig kovács, lakatos és szerelő. Az iparban foglalkoztatottak jelentős része Szolnokon dolgozik.

133 A kereskedelemre elsőnek egy 1667-es eset leírása kapcsán nyerünk utalást. A ceglédiek a tatár őrök kifizetése céljából a tápiószentmártoniaktól Újszászon kicsikarnak 94 forintot, 83 köböl bort, s egy kétökrös szekeret. Valószínű, hogy vásár alkalmával tartózkodtak Tápiószentmárton lakói Újszászon.

134 Az 1768-as adóbevallás szerint Új szász bérli az urasági kocsmát, és ebből jövedelme származik. 1779-ben az ujszászi híd pallóinak felszedését a Jászság déli településeinek lakói sérelmezik.

135 Az első zsidó kereskedő család 1838-ban tűnik fel a településen. Az 1848-49-es honvédek között egy héber kereskedő is szerepel. A XIX. század második felétől a zsidó kereskedők folyamatosan jelen vannak.

136 Az Ujszászi Hangya Fogyasztási Szövetkezetet 1900-ban alapította Dessewffy Emil földbirtokos, 1939-ben 1 fő és 1 fióküzlettel működött.

137 1930 körül 1 bőrkereskedő, 2 fakereskedő, 11 nagykereskedő, 3 gabonakereskedő, 5 hentes és mészáros, 12 kocsmáros és vendéglős, 2 mész- és cementkereskedő, 3 rövidáru-kereskedő, 1 tollkereskedő, valamint 4 dohány tőzsér volt a településen, ám az adatok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy egy-egy név olykor több rovatba is bekerült. Ekkor 3 országos, valamint hetivásárait is említik.

138 A harmincas években jelentős szerepet játszott még az 1899-ben alapított Ujszászi Hitelszövetkezet, valamint az 1933-ban alakult Tejszövetkezet is.

139 Földművesszövetkezete 1946. szeptember 15-én alakult meg, 110 taggal.

140 Ezt követően a kereskedelem és a vendéglátóipari hálózat gyors ütemben fejlődött. 1960-ban 16 kiskereskedelmi boltja volt, közöttük 4 élelmiszer-, 1 ruházati, 3 iparcikk- és 5 vegyesbolt. Emellett még 1 étterem, 1 cukrászda és 4 italbolt működött a településen. A kereskedelemben foglalkoztatott dolgozók száma 55 fő volt.

141 9. Újszásznak 1347-ben kőből épült temploma van. Már ettől az időtől feltételezhető egyházi oktatás a községben.

142 Az 1465-ös határjárás során említenek egy Téglás halmot („ad dictam monticulum Teglas halom, ibu mixtis fracturis tegularum et lapideum"), mely minden bizonnyal Árpád-kori templomos helység helynévben is haloványuló emléke.

143 A szandzsák-összeírásokban 1546-ban szereplő Márkus pap és Bálint diák 1559-re megszökik, s a község ettől kezdve katolikus pap és írástudó nélkül ma-