Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Új szász 1. Szolnok megye nyugati szélén, Szolnok és Jászberény között csaknem középtájon fekvő, Pest megyével határos település. A Zagyva jobb partján található. Legjelentősebb két élővize a Zagyva és a Tápió. Határát a vízszabályozások előtt több vízfolyás is tagolta. Talaja főként réti talaj, alföldi mészlepedékes csernozjom, valamint réti szolonyec.

1 Lakóinak száma 1960-ban 7615, határterületének nagysága 10 112 kh, népsűrűsége 115,4, lakóépületeinek száma pedig 1654.

2 2. 1347: Zaaz,

3 1424: Vizazz,

4 1425: Ujszasz,

5 1462: Wyzaz alio nomine Zazy vocatam,

6 1462: Wyzaz,

7 1465: Ujzaz,« 1508: Wyzaz,

9 1511: Uyzaz,

10 1546: Ujszáz,

11 1557: Vyzaz,

12 1584: Laurentius Zazy,

13 1585: Laurentius Wyszaszy, 1586: Laurentius Ujzazy,

Í4 1660: Ujszasz," 1668: Uyszász,

16 1702: Ujszasz,*

7 1720: Ujszász, 1768: Uiszász,

18 1771: Uiszas,

19 1820: Ujszasz,

20 1848: Ujszasz,

2

* 1860-as és 1870-es évek: Uj-Szász,

22

1895: Ujszász, 1910: Ujszász.

23 Az eredetileg Szász vagy Szászi nevet viselő település az Árpád-korban keletkezett, és nem feltétlenül csak szász hospeseket jelentett, hanem minden olyan németet is, aki a bajor és sváb nyelvterületen túlról érkezett.

24 Ujszász néven először 1424-ben tűnik fel, miközben a régi alak, a Szászi párhuzamosan tovább él 1462-ben is, sőt 1584ben egyszer Szászi Lőrincnek nevezik azt a személyt, akit egyébként mindig Ujszászy Lőrincként említenek. Az írott forrásokban a németek jelenlétére semmi nem mutat a helységnéven kívül, sőt a XV. században az átlagos magyar neveket viselő jász kapitányok és rokonaik tűnnek fel a helységben, mely ekkor Berény székbe szervezve éli életét. Mindezek alapján valószínűnek tartjuk, hogy az egykori német etnikum ma még meg nem jelölhető okból elhagyta a helyét és a pusztára a jász székszervezet terjesztette ki hatóságát a XIV-XV. század fordulóján. Ez az a novum, amely a történeti folyamat lezajlását a település nevében is szükségessé tette rögzíteni, úgy azonban, hogy meghagyta a szász etnikumra utaló, már rég rögzült elemet, de az új jelzővel látta el, megkülönböztetésül a régi, még németek lakta korszakától. A népi névmagyarázat a jászoknak a török uralom alatt történt új foglalásával magyarázza a falu nevének keletkezését: „az .. .akkor még pusztahelyet Új-jásznak nevezték el, mely elnevezés később könnyed kiejtés okáért Újszászra változhatott".

25 A XV. században szintén jászok lakta, Újszásszal szomszédos Szarvas település elpusztult, neve a Szarvas Ér helynévben maradt fenn.

26