Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

802 TÚRKEVE A külterületi lakosság gyermekei részére 1910-ben, Apponyi Albert kultuszminiszter tevékenységének köszönhetően három tanyasi iskolát létesítettek. A szelesháti, pusztatúrpásztói és a fehértói tanyavilágban épített új iskolák a belterületi egyházi iskoláktól eltérően kezdettől fogva állami kezelésben voltak. 1934-ben Túrkedden újabb külterületi iskolát, a nagykabai, kiskabai, lőrinchalmi és póhamarai részeken tanyai körzeti, ún. vándortanítói elemi iskolákat hoztak létre.

239 1948-ban nyolc tanyai iskola működött, közülük 1951-ben a nagykabai megszűnt. A többi hét iskola a következő helyeken működött: Fehértó, Szeleshát, Pusztatúrpásztó, Kiskaba, Túrkedd, Czihatpásztó és Póhamara. Három iskolában osztatlanul, négy helyen pedig részben osztott osztályokban folyt a tanítás.

240 A túrkevei gimnázium története 1947-ig vezethető vissza, amikor a városban gimnáziumi tanfolyamot indítottak. A teljes jogú középiskolát azonban csak 1950-ben hozták létre. Az intézmény 1970-ben szakközépiskolai osztályokkal bővült.

241 Az analfabétizmus ellen a város és a helyi református egyház már az 1700-as évek óta kemény harcot folytatott. Az 1878-79-es tanévben a túrkevei tanköteles gyermekek 99,9%-a járt iskolába.

242 Ennek ellenére 1900-ban az összlakosság 33,5%-a, 1930ban pedig 23%-a nem tudott írni és olvasni.

243 Az analfabéták főleg az idősebbek, részben pedig az iskolából kimaradt fiatalabbak közül kerültek ki. 1960-ban Túrkevén 9 általános iskolában, 45 tanteremben folyt a tanítás, 1896 tanulóval 77 pedagógus foglalkozott.

244 A város első óvodáját 1881-ben nyitották meg, ahol egy óvónőt és egy dadát alkalmaztak. Az óvoda kezdetben idényjellegű volt. A nyári mezőgazdasági munkák idején 70-90, télen azonban csak 10-20 gyermek járt óvodába.

245

1938-ban két óvoda egy-egy óvónővel és egy ún. nyári menedékhely, az óvodák időszakos zsúfoltságán enyhítő intézmény működött Túrkevén.

246 A túltelítettség később is súlyos gond maradt. 1960ban öt óvodában 13 óvónő 338 gyermekkel foglalkozott. A férőhelyek száma ekkor 282 volt.

247

1941 és 1960 között az iskolázottság mértéke a következő:

248 6. életévüket A ir Általános iskola Középiskola .-,,,. . ljtl £ u *"i*-*. Analfa- i . ... ., , . r Főiskolát Ev betöltött , >„. Ir-olvas osztályát végezte 111 c Deta 1 c £. n " o 1 -5 A végzett lakosok szama 1-5 6-7 8 1-3 4 6 1941 12 208 1090 2855 4451 3132 468 35 104 73 1960 10 701 538 23 4806 3333 1481 212 196 112 A népműveléssel már az első világháború előtti időkben több pedagógus foglalkozott. A polgári iskolában már akkor ún. „Tanári estéket" szerveztek, amelyeken ismeretterjesztő előadások hangzottak el, néha vetített képek és a tanulók szavalatai kísérték az elhangzottakat. Majd amikor országos szervezésben a Tanácsköztársaság leverését követően létrehozták a Túrkevei Iskolánkívüli Népművelési Bizottságot, 1934. szeptember 2-i átszervezéséig Minay Lajos polgári iskolai igazgató ügyvezető elnökként, Debreczeni László református tanító pedig jegyzőként munkálkodott a bizottságban. Később az ügyvezető elnök Debreczeni László lett. A bizottság gazdasági ismereteket közlő szaktanfolyamokat és ismeretterjesztő előadásokat szervezett a helyi intelligencia, tanítók, lelkészek, orvosok és tisztviselők bevonásával. Ezeket az előadásokat belterületen vetítettképes, külterületen rádiós programokkal egészítették ki. A népkönyvtárakra és a megrendelt folyóiratokra (Magyar Lélek, Fényjelek, Családi Kör, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Népművelés, Ethnographia-Népélet, Néprajzi Értesítő) jelentős mértékben támaszkodtak.

249 A két világháború közötti időben említésre méltó volt az állástalan pedagógusoknak („leszek urak"-nak) a színjátszással