Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TÚRKEVE 787 val együtt Túrkevét is gyakran kötelezték különféle, nem egy esetben messze fekvő érdekeltségek területén elvégzendő közmunkára, gátvédelmi feladatokra. 1888-ban például a karcagi, kisújszállási, madarasi és kevi polgárokat lakóhelyüktől mintegy 50-70 km-nyi távolságra vezényelték árvízvédelemre. Nemcsak a távolság, a szállítás és az élelmezés jelentett számukra gondot, hanem az otthoni állapotok is, mivel saját lakóhelyük határát is fenyegette a Berettyó kiöntésével.

90 Ezt a feladatot az 1878-ban megalakult Hortobágy-Berettyóvidéki Belvízszabályozó Társulat oldotta meg. Kiépítette a Hortobágy-Berettyó csatorna medrét és kétoldali töltéseit, majd 1889-1890-ben egy torkolati, 1892-ben pedig a jobb parton 11 db zsilipről gondoskodott.

91 A város életében nagy jelentőségű volt az 1884-85-ben megépült Mezőtúr-Túrkeve vasútvonal.

92 A vasútat a város önerőből építette meg. A költségeket a Magyar Jelzálog és Hitelbank által nyújtott 200 ezer Ft kölcsönből fedezték, melyet Túrkeve lakosságának 50 év alatt kellett visszatérítenie. A kölcsön fedezésére lekötötték a kiépítendő vasút tiszta jövedelmét és az egyenes adók után 20%-os pótadót vetettek ki. A városi vezetésben uralkodó haladó felfogást bizonyítja, hogy a rendkívüli megterheléssel járó beruházást a képviselőtestület 64 tagja közül 59-en megszavazták. A 15 km hosszú vasútvonal - a többség akaratának megfelelően - egy éven belül megépült, és 1885 októberében átadták a forgalomnak.

93

1893-ban a képviselőtestület megvitatta egy Túrkeve és Kisújszállás közötti vasút építésének tervét is. A testület többsége azonban az újabb 120 ezer Ft kölcsön felvételét ellenezte, ezért az ügyet levették a napirendről.

94 A város fejlődését és anyagi gyarapodását szimbolizálta a túrkevei városháza reprezentatív új épülete is, melyet 1898-ban emeltek.

95

1889-ben a pótválasztáson Herman Ottót Túrkevén képviselővé választották.

96 Túrkeve dualizmuskori politikai életét, csakúgy, mint az alföldi mezővárosok többségében, az ellenzékiség jellemezte. Túrkeve szavazásra jogosult lakóinak többsége az országgyűlési választásokon a Függetlenségi Pártot támogatta. A város a mezővárosi választókerülethez tartozott, ahol mindig függetlenségi párti képviselőket választottak meg. A túrkevei származású Dr. Tóth János 18 éven át, 1892 és 1920 között képviselte választókerületét az országgyűlésen. Tóth a baloldali függetlenségi hagyományokkal szakítva a Justh-féle radikálisabb pártalakulást ellenezte, és az 1910. évi választásokon a Kossuth Ferenc-Apponyi Albert szárny programjával szerzett mandátumot.

97 Az agrárszocialista mozgalom túrkevei eseményeiben a századfordulón jelentős szerepe volt Kupa Árpádnak és Kenéz Zoltánnak. Kupa Árpád 1859-ben született Túrkevén és asztalosnak tanult. Szabadulása után Pestre és Aradra került, s bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1880-ban Frankéi Leó mellett egyik vezetője lett a Magyarországi Általános Munkáspártnak, belső munkatársa a Népszavának. 1880-tól Túrkevén élt és a város közéletének egyik irányítójává vált. A Túrkeve című hetilap munkatársaként igyekezett a város lakosságát cikkeivel befolyásolni. Kenéz Zoltán szintén hozzájárult az agrárszocialista eszmék túrkevei elterjedéséhez. Kenéz gazdasági akadémiát végzett. Úgy vélte, hogy a szegényparasztság nyomorán úgy lehet segíteni, ha a gazdákat jó szakemberekké nevelik, akik aztán majd maguktól fognak a szegények helyzetén javítani. Kenéz Zoltán 1888-tól rendszeressé váló túrkevei tevékenysége, újságírói munkája, újságcikkei a város lakosságát is rendszeresen tájékoztatták az országosan egyre erősebben mutatkozó szocialista megmozdulásokról.

98 1894-ből származó újságok közlik, hogy több más Szolnok megyei településsel együtt Túrkevén is tovább működnek az agrárszocialista és munkás alapszervezetek.

99 1898. január 2-án a túrkevei újság a következőket írja: „Ezelőtt egy évvel jött haza Budapestről egyik ott lakott parasztember és hozott magával egy csomó irományt, melyben a szocialista tanok tételei vannak magyarázva. Akkor megírtuk az állapot kezdődését s már a fővá-