Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

782 TÚRKEVE solylemezzel, a határában lévő Móricon folytatott késő középkori falufeltárássai és a Túrpásztói határrészen előkerült XVI. századi (mintegy 7000 darabos) dénárlelettel van jelen.

28 Eredetileg kertes település, amely utcássá alakult át. Jellemzője a központból kiinduló, tölcsérszerűen szélesedő állathajtó út. (Ecsegi Nagyhajtó út.) Társadalma rendkívül tagolt, a redemptus öntudat a legutóbbi időkig erős volt. Kis családok jellemzik. A legeltető állattartás Ecsegpuszta bérlete miatt a XX. században is jelentős és karakterisztikus. A tartásforma sok archaikumot őriz. Építkezése paraszt-polgári, klasszicista tornácos házak, faragott, fedeles kiskapuk és kovácsoltvas házoromdíszek jellemezték. A régi túrkevei parasztházak beosztása jellegzetes. Az udvar felé oszlopos tornácuk épült, melyből a konyhaajtó nyílik. A konyhán keresztül az utca felőli szobába lehet jutni. A ház másik végében az udvarra néző, egyablakos kamra van, melyet sokszor lakószobának használnak. A jómódú gazdák háza 4-5 lépcsővel épült. Ezek a házak az utca hosszában húzódnak, nem falusi jellegűek.

29 Viselete paraszt-polgári. A redemptus nők fekete vagy sötét és lila színű főkötőt (fekete tollakkal is) viseltek. Az ecsegi pásztorok a szűrt, gatyát és vászonruhákat sokáig megtartották. Szokásai közül a névnapi köszöntések a legjellemzőbbek. Református lakosságának temetőjében kiemelkedő szépségű, faragott díszű, csónak alakú fejfák vannak. Az állatgyógyítási eljárások archaikumokat őriznek. Szélesebb körben ismert volt Bundé Zsófi embergyógyító asszony. Kenőasszonyok voltak Bundé Zsófi és Pirek Rozália.

30

1896-ban a Millennium alkalmából rendezett ún. Ezredéves Kiállításon a túrkevei pásztorélet tárgyait külön tablón mutatták be. A gyűjtés Herman Ottó, a nagy természettudós és polihisztor nevéhez fűződik, aki a magyar halászat és pásztorélet emlékeit kutatva 1893-ban és 1895-ben járt Túrkevén. Az ecsgpusztai pásztorkodást bemutató gyűjtemény eredeti darabjait a túrkevei polgári iskolában őrizték. Az értékes anyag azonban a két világháborúnak áldozatául esett.

31 4. Első említése az 1261. évi oklevél 1271-es átírásában: Keveghaz. Egyházas falu, nem kun eredetű hely. Gyárfás István ugyan feltételezi, hogy Szent László telepített ide kunokat, akik elmagyarosodtak.

32 Dankó Imre-Györffy Lajos-Veress Eva munkája ezt cáfolja, ők a török idők zavaros viszonyaival magyarázzák a kun jogúvá válást.

33 Keveegyház mint egyházas hely első említése valóban megelőzi a kunok (kiváltságot kapott kunok) betelepedését s megkeresztelkedését. A környéken viszont magyar és kun falvak nagy számban voltak: Móric, Kába, Csorba, Póhamara, s e helyekről bemenekült kun lakosság tehette valóban kun jogúvá a helyet. Túrkeve 1571.