Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TÖRÖKSZENTMIKLÓS 771 működik a községnek egy gőz- és egy kádfürdője. Gyógyfürdője nincs, de a ballai és a pusztaszakállasi Tisza-részt nyaralótelepnek használják. Csatornázása nincs.

244 1930as adatok szerint „az utolsó 10 évben épült 3 artézi kút".

245

1945-ben a községben 3 artézi fúrott kutat írtak össze. Ekkor a szűkkörű vízvezeték-hálózatot egy 100 m

3-es víztoronyból látták el. A külterületen és a tanyavilágban az ásott kutak sokszor egészségtelen vizét fogyasztották. Óballán a Tisza vizét közvetlenül, alaposabb szűrés nélkül is itták.

246 1960-ban 22 km hosszú vízvezetéke van a községnek.

247 Ugyanekkor a belterületi artézi kutak száma 30, míg külterületen 11 üzemel. Ebből közületi 25, 16 pedig közkút. Strandfürdőjének kútlemélyítése során 995 m-től 1127 m-ig három vízadó réteget nyitottak meg, ezekből a terepszint felett 0,5 m magas kifolyás mellett 400 liter/ perc hozamú, 64 Celsius-fokos vizet nyertek. Ez azonban eléggé kevésnek bizonyult. Törökszentmiklóson 1960-ban a vízszükségletnek csak 56%-át termelték ki. A felmérés szerint a község távlati vízellátása közművesítéssel oldható meg. Az egyedi közkutak sűrítésével csak romlana a vízellátás. Központi városi vízmű elkészítése vált szükségessé, mely az 1960-as évek elején történt meg. 1960-ig a vízhálózatba 162 lakást kapcsoltak be.

248 1908-ig az utcákon petróleumlámpák világítottak, s azokat fizetett lámpagyújtogatók kezelték. Ezt megelőzően a hivatalokban és a tehetősebbek házainál gyertyával, a szegényebbeknél olajmécsessel világítottak.

249 1908-ban határozta el Törökszentmiklós elöljárósága a villanytelep létesítését, amely 1909-ben kezdte meg működését. A 400-500 fogyasztó és a közvilágítás eleinte igen gyér mértéke azonban nem tette a vállalkozók számára kifizetődővé a telep üzemeltetését. Még 1926-ban is csak 660 volt a magánfogyasztók száma. Ezért Törökszentmiklós 1932-ben feladta önálló telepét, s szerződést kötött a Hungária RT-vel, hogy ő is távvezetéken kaphassa az olcsóbb villamos energiát.

250 1945-ben a belterületi lakások 1/3-ában volt a villany bevezetve. A villanyhálózat hossza 1949-ben 11670 m. A közvilágítási lámpahelyek száma 1938-ban 416, 1949-ben a háborús károk miatt csupán 161.

251 1949-ben a villannyal ellátott lakások száma 2213, 1960-ban 3666, 1968-ban pedig 5764. Az 1960-as évek végére a külterületi lakott helyek nagyrészét villamosították.

252 1960-ban a városban 518 közvilágítási lámpahelyet tartanak nyilván.

253 1780-ban az uradalmi inspector a lakosság kérésére három párhuzamos, nyílegyenes főutcát és ezeket derékszögben metsző 6-7 mellékutcát jelölt ki. Minden építkező részére tetőfedésre 50 kéve nádat, kémények építésére pedig összesen 2000 db égetett téglát utalt ki, hogy ezzel a tűzesetek számát csökkentsék.

254 A főbb utcák és néhánv keresztút járdájának letéglázása már 1879-ben megtörtént, de csupán az egyik oldalon. A téglajárdák hossza ekkor 7314 m volt. Az 1880-as évek elején újabb keresztutak kikövezésére került sor az előbb említett módon. A főutcát 1890 táján kockakövekkel borították a vásártér és a Fehérlő kocsma közötti szakaszon.

255 1925-ben a községi közdűlő utak hossza 125049 m.

256 1930-as adatok szerint az utóbbi tíz esztendőben betonjárdát építettek és nagymértékű fásításokba kezdtek.

257 1980-ban a belterületi utak hossza 115 km, ebből 14 km kiépített, a járdák hossza 152 km, amiből 53 km ugyancsak kiépített.

258 Cseh Géza-Soós Imre-Szabó László