Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TÖRÓKSZENTMIKLOS 753 11 tagja volt, akik a községben működő pártokat képviselték: MKP: Sajtos Kálmán, Papp István, Sarkadi Lajos, Dögei Imre, Kiss János. SZDP: Szabó Pál, Tivadar András. NPP: Cs. Szabó László, Boza Gyula. FKgP: Gunst Imre, Ipolyi András. A bizottság elnöke ekkor Sajtos Kálmán, az MKP tagja.

105 Sorra alakultak a demokratikus tömegszervezetek is. A FÉKOSZ megszervezése Dögei Imre, a MADISZ létrehozása Polgár Mihály MKP-tagok nevéhez fűződik.

106 A községi képviselőtestület 1944. december 2-án alakult újjá. Az 1945. március 8-i képviselőtestületi ülésen a helyi közigazgatás élére túlnyomórészt kommunista vezetőket választottak. A község új főjegyzője Róna István, az MKP tagja lett.

107 A felszabadulás utáni hónapokban a közellátás megszervezésében és a demoktarikus közélet kibontakozásában V. M. Mezsericski őrnagynak, a község katonai parancsnokának kiemelkedő szerepe volt. A szovjet parancsnok támogatta a földreform végrehajtását is. Az újonnan földhözjuttatottak közt vetőmagvakat és lovakat osztatott ki.

108 A földreform végrehajtásában az MKP és az NPP befolyása érvényesült. A nagybirtokok szétparcellázásakor a szegényparasztság érdekeit messzemenően figyelembe vették.

109 Jóllehet a demokratikus erők szerepe a község életének irányításában már közvetlenül a felszabadulás után döntő súlyúvá vált, az 1945. évi választáson a kisbirtokos parasztok többsége mégis a Független Kisgazdapártot támogatta. ígv a legtöbb szavazatot a községben az FKgP szerezte meg. Választási eredmények 1945-ben: az MKP 3891 (24,6%), az NPP 3219 (20,3%), az SZDP 2097 (13,2%), az FKgP 6495 (41%), a PDP 134 (0,9%) szavazatot kapott. Az 1947. évi helyi választáson a Függetlenségi Front pártjai a szavazatok 60,2%-át szerezték meg. Ekkor Törökszentmiklóson a legtöbb szavazatot az MKP-vel szorosan egvüttműködő Nemzeti Parasztpárt kapta.

111 A községi tanács végrehajtó bizottsága 1950. október 27-én alakult meg. Elnökévé Kiss Jánost választották.

112 A tanácstagok száma ekkor 101, a póttagoké 51 fő. A tanácstagok közül ipari munkás 31, szegényparaszt 46, középparaszt 12, kisiparos és kiskereskedő 5, értelmiségi 7. A póttagok közül ipari munkás 19, szegényparaszt 24, középparaszt 5, kisiparos és kiskereskedő 2, értelmiségi l.

113 Törökszentmiklós várossá nyilvánításának követelése már az MKP helyi szervezete által 1946-ban összeállított hároméves községfejlesztési programban is szerepelt. 1948 decemberében pedig a koalíciós pártok törökszentmiklósi szervezetei kérelmet terjesztettek be a belügyminiszternek a várossá nyilvánítás ügyében. Ez azonban csak 1952-ben következett be, miután a belügyminiszter az 5203-1-15/27/1951. T. M. rendeletével engedélyezte Törökszentmiklós község várossá szerveződését.

114 A városi tanács alakuló ülését 1952. január 6-án tartották, melyen a végrehajtó bizottság elnökévé Székely Györgyöt választották. A városi tanács tagjainak számát 101, a póttagokét 51, a végrehajtó bizottság tagjainak számát pedig 11 főben határozták meg.

115