Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TOROKSZENTMIKLOS 751 részt vettek.

90

1907-ben a szakszervezetek értesítőjének összefoglalója a hatóságoknak a szervezkedések elleni intézkedései között említi, hogy a törökszentmiklósi cipőmunkások csoportjának új bejelentését követelik, s ezzel is akadályozzák, hátráltatják a szervezet munkáját.

91 Az I. világháborúban 925 törökszentmiklósi lakos halt hősi halált.

92 A törökszentmiklósi városháza 1916-ban 1918. december 14-én a Világszabadság, a Magyarországi Földmunkások és Ipari Segédmunkások lapja közli, hogy Törökszentmiklóson „december 4-én, délután 3 órakor a községháza nagytermében nyilvános népgyűlést tartottak az ottani szociáldemokrata munkások és kisgazdák. A nagytermet és a karzatot zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság... Előadó Nyisztor elvtárs Budapestről, aki ismertette a mai nehéz viszonyokat és azt fejtegette, hogy ennek a mai háborús viszonyok az okai, ami azonban a békekötéssel meg fog szűnni. Megmagyarázta, hogy ennek a nyomorúságnak a Tiszaféle politika az oka."

93 1919 februárjában az Országos Propaganda Bizottság összefoglaló jelentése szerint Törökszentmiklóson a rossz időjárás miatt a nagybirtokok 60 százalékának vetésterülete maradt megműveletlenül.

94 Csikós József (1882-1919) törökszentmiklósi születésű tanító a helyi munkásmozgalom egyik jelentős személyisége volt. A Tanácsköztársaság időszakában jutott szerephez. 1905-ben tanítói oklevelet szerzett, majd az első világháború idején póttartalékosként bevonult. A polgári demokratikus forradalom kitörése után hazament szülővárosába, ahol megválasztották a nemzetőrség parancsnokának és a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete titkárának, majd a munkás-paraszt és katonatanács elnökének. A Tanácsköztársaság idején a járási és városi közoktatás vezetője volt.

95 Thurzó Ferdinánd (1888-1926) az oroszországi hadifogságból visszatérve előbb Pesten élte át a polgári demokratikus forradalom eseményeit, majd a törökszentmiklósi munkástanács tagjaként kapcsolódott be az eseményekbe. A földmunkás csoportok között végezte agitációs munkáját. A Tanácsköztársaság kikiáltása után tagja, majd egyik vezetőségi