Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TÓRÖKSZENTMIKLOS 749 tartó, felröppenő galamb képezi. A településen 1737-ben két városháza, egy nagyobb és egy kisebb épület állt, ahol a tanács jegyzőkönyveit 1748-tól vezették és az adópénzekkel együtt ládában elzárva őrizték.

71 A város még 1732-ben három vásár tartásának jogát szerezte meg.

72 1771-ben az urbárium kedvezőtlen helyzetbe hozta a jobbágyokat. Ekkor épült ki a majorsági birtokok rendszere a nagy határban.

73 Az 1820. évi bíróválasztással kapcsolatos az újratelepítés utáni időszak legjelentősebb parasztmozgalma. A szervezkedés, mely a földesúri érdekeket kiszolgáló községi elöljáróság lecserélésére irányult, már 1819-ben megkezdődött. A zendülők a házaknál egy éven át gyűléseket tartottak. Halmy Sándor budai ügynök biztatására az urasági tisztek és az elöljárósági tagok ellen gyújtogatással fenyegetőztek. Mivel a földesúr által hivatalba állított új elöljárósággal szemben az engedelmességet megtagadták, a főlázítónak nevezett Halmyt 3 évi, Iványi Andrást és öt társát 2 évi, Bernát Andrást és 6 társát 1 évi, Bene Varga Istvánt és két társát félévi vasban eltöltendő tömlöcre, félesztendőnként 40 pálcaütésre ítélték.

74 1838-ban a lakosok az úrbéri földek elkülönítését kérték, de ez 1845-ig elhúzódott. 1847-ben a város örökválságot ajánlott fel az Almássy családnak.

75

1848-ban azért folyamodtak, hogy rendezett tanácsú várossá alakulhassanak az 1848. évi XXIV. t. c. értelmében. December 6-án elnyerték a jogot.

76 1848. július 17-én a lakosok közül 417-en jelentkeztek nemzetőrnek. Vécsey 1849. március 5-én hajnalban innen indult a szolnoki csatába ünnepélyes és meleg búcsúztatás után. 1849-ben a nyári hónapokban orosz csapatok vonultak át a városon, s szolgáltatásokat ugyan követeltek, de a katonák a várost békén hagyták.

77 A szabadságharc leverését követő önkényuralom idején Törökszentmiklós városi rangját megtarthatta, sőt, átmenetileg járási székhellyé is vált.

78 Az 1850-es években kezdődött meg a település határának ármentesítése. Az 1846-ban alakult Tiszaszabályozó Nagyhevesi Társulatból 1851-ben különvált a törökszentmiklósi és a fegyvernek-szakállasi érdekeltség. A társulat Szakállason 1444 hold, a szentmiklósi tanyaföldeken 1143, Szenttamáson 4537, egyéb határrészeken 12000 hold földterület mentesítését végezte el.

79 A Törökszentmiklóst érintő Szolnok-Debrecen közti vasútvonalat 1857. november 25-én nyitották meg. A község korai bekapcsolódása a vasúti forgalomba az ipar és a kereskedelem fejlődését meggyorsította, továbbá elősegítette a mezőgazdaság árutermelővé válását.

80 Törökszentmiklós nagyközséggé 1872. július 27-én kelt szabályrendelete alapján alakult, amelyet a rákövetkező években több ízben módosítottak.

81 Az 1876-ban megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területéhez Heves- és KülsőSzolnok vármegyétől csatolták és a Tiszai közép járásba osztották be.

82 1879-ben Törökszentmiklós nagyközség elöljárósága 16 tagból állott: 1 főbíró, 1 albíró, 1 főjegyző, 1 aljegyző, 5 tanácsos, 1 közgyám, 1 adószedő, 1 ellenőr, 1 orvos, 1 állatorvos, 1 halottkém, 2 írnok.

83 A dualizmuskori országgyűlési választásokon legtöbbször a kormánypárt szerzett mandátumot. Kivételt csupán az 1892., az 1905. és az 1906. évi választások jelentettek, melyeken a legtöbb szavazatot a Függetlenségi Párt jelöltjei kapták. A többi alföldi mezővárossal ellentétben Törökszentmiklós politikai életére nem az ellenzékiség volt a jellemző. A törökszentmiklósi választókerület képviselői közül kiemelkedő személyiségnek csupán gróf Szapáry Gyula számított, akinek képviselőházi tagságát az 1870-es, 80-as években törökszentmiklósi választói biztosították. Szapáry 1878 és 1887 között a pénzügyminiszteri, 1889-től 1890-ig a földművelésügyi miniszteri tárcát töltötte be. 1890 és 1892 között Magyarország miniszterelnöke volt.

84 1897 szeptemberében tartotta Cegléden a Várkonyi-féle Független Szocialista Párt alakuló kongresszusát. A vármegyét többek között Törökszentmiklós küldöttei is képviselték. Amikor ugyanebben az évben a rendőri jelentést összeállították a Várkonyi-féle mozgalom elterjedtségéről, Törökszentmiklós is szerepelt a listán.

85 1901-ben